A nevem Kelemen Szonja,és a híres 2okos egyik tagja,KDS húga vagyok.Mióta elkezdtem a gimit,a bátyámmal lakok Pesten.Viszont Dávidnak van egy legjobb haverja,Máté,aki minden héten fent van nálunk. Jaaa és megemlíteném még hogy konkrétan utáljuk egym...
Reggel magamhoz elég korán keltem,hétkor már fent.Gyorsan letusoltam magamra egy minimális sminket,és felvettem egy kényelmes itthonis rucit.
Fittem:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Miután felöltöztem lementem csinálni magamnak valami reggelit.Miközben kaját csináltam zenét hallgattam az airpods-ommal,és gondolkodtam.Leginkább Mátén.Meg azon,hogy mindig nálam van a pulcsija,és annak mennyire Máté-illata van.Meg azon is,hogy már mindjárt kezdődik a suli.Fúj.A tanszerekkel szerencsére nem kellett foglalkozni,mert már nyár elején megvettünk mindent.Mi hallgattam a zenéket,dúdolni kezdtem a dallamot,néha-néha énekelgettem is.Alapból egész jó hangom van,sokáig jártam zenesuliba,meg kórusba is . Na de nem is ez a lényeg.Végre kész lett a reggelim.
Reggelim:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Szóval mikor kész lettem a kajával,megfogtam a tányért,és megfordultam az asztal felé.Máté ott ült,és a telóját nyomkodta.Úristen,én meg itt énekelgettem.Elvörösödtem és lehajtottam a fejem.Komolyan mondom,ennek a fiúnak valami nagyon jó a megérzésein ,mert ahogy elvörösödtem,rögtön felnézett a telefonjából.Csodás.Arcán megjelent egy gúnyos mosoly,de még így is nagyon aranyos volt.
-Lázas vagy?-kérdezte, én hülye meg felnéztem, ráadásul bele a szemébe.
-Miért?-kérdeztem,de visszagondolva ez nem volt túl jó ötlet.
-Csak mert egy kicsit pirosnak látszott az arcod.-röhögte el magát.
-Nagyon vicces.-mondtam,és leültem vele szemben az asztalhoz.
-Nekem nem is csinálsz?-kérdezte pimaszul.
-Csinálj magadnak.-mondtam,és alig bírtam nevetés nélkül.
-Hát akkor inkább nem eszek.-sóhajtott,és fojtatta a telefonozást.Eltelt egy-két perc,és tényleg nem csinált magának kaját.
-Most kajak nem fogsz enni?-néztem rá mosolyogva.
-Aha.-nézett fel a telefonjából,és próbált bociszemekkel nézni.
-Jól van,jól van.Várj egy percet,csinálok neked is.-sóhajtottam,és visszamentem a konyhapulthoz csinálni kaját.Gyorsan megcsináltam neki is a reggelit,és megint leültem enni.
-Köszi.-mondta.Végignéztem rajta,haja keszekuszán állt,egy 2okos-os póló volt rajta meg egy rövidnadrág,és összességében nagyon jól nézett ki.Mostanra kezdtem egy kicsit kiigazodni az érzéseimen,és rájöttem,hogy tetszik nekem Máté.Miközben ezeken gondolkodtam ,eszembe jutott, hogy amúgy a bátyám az nem nagyon van itt,úgyhogy rá is kérdeztem.-Amúgy a Dávid hol van?-kérdeztem,és ránéztem várva a választ.
-Barátnőjénél.-mondta,de fel sem nézett a telefonjából.Nem is beszélgettünk többet, mikor végeztem a reggelivel felvettem egy pulcsit és egy lementem sétálni.Egyébként ma megint esett az eső,úgyhogy egy kicsit megáztam,de nem volt kedvem a lakásban rohadni. Mikor felértem már Máté se volt sehol,de úgy voltam vele hogy nem írok rá,hogy hol van meg ilyenek.Különösebb dolgom nem volt ma,úgyhogy végigszenvedtem az egész napot unalmamban.A délelőttöm ugye elment sétálással,meg úgy elvoltam és ebédre rendeltem magunknak kaját ,mert időközben Máté is hazatalált az edzőteremből.Ebéd után,amit kivételesen időben ettünk meg,felmentem a szobámba,és telefonoztam.Meguntam már a Netflixet is,a laptopom le van merülve,és nem tettem fel töltőre,de már a telót is kezdtem megunni.Már ment le a nap amikor kopogtak az ajtómon.
-Gyere!-szóltam ki.Nyílt az ajtó,és Máté lépett be rajta.
-Szia.-köszönt aranyos hangon,és leült az ágyam szélére.Egyszerűen annyira tökéletesen mosolyog,hogy úgy érzem elájulok.
-Szia.-köszöntem neki vissza,és a szemébe néztem.
-Na szóval azt akartam kérdezni,hogy nincs-e kedved esetleg...tudod...kocsikázni,vagy enni valamit.-na ezen a kérdésen eléggé meglepődtem.És azon is,hogy úgy tűnt mintha zavarban lenne.Természetesen volt kedvem vele menni .
-Persze.-mosolyogtam rá.Máté körbenézett a szobámban,és szeme megakadt egy ponton.Vagyis inkább egy pulcsin.Az ő pulcsiján.Arcán egy önelégült jelent mosolyogva,és rám nézett.
-Szóval még nálad van.-szavai mélyen belém hatoltak, és éreztem, hogy elvörösödök.Lehajtottam a fejem,és motyogva válaszoltam.
-Aha.De inkább menjünk.-engedett a témából,de azt a vigyort nem lehetett letörölni a képéről.Nem mintha nem állt volna jól neki...Lementünk a kocsihoz,és elindultunk.A naplemente gyönyörű volt,és csak kifele bámultam a kocsiablakon ,elveszve a különféle színekben.A csendet Máté törte meg.
-Hova menjünk kajálni?-kérdezte.
-Mondanám hogy a Simon's-ba,de az nagyon messze van,úgyhogy nem megyünk el Mekizni?-kérdeztem,ő meg bólintott.
-Akkor Mekizünk.-mondta,én meg halványan elmosolyodtam.Nem tudom mi történt vele az elmúlt egy hétben hogy ilyen kedves velem,de nem bánom.Sőt,igazából imádom.Odaértünk a Mekihez,és leadtuk a rendelést.Amikor kiadtuk a kajánkat,elindultunk ,és Máté félreállt egy nagyon szép és csendes helyen.Kiszállt a kocsiból,megkerülte,és kinyitotta nekem az ajtót.Én is kiszálltam,és elsétáltunk egy padhoz a kajánkkal együtt.Ültünk ott egy pár perce,mikor hirtelen felindulásból megszólaltam.
-Tudod,nem is vagy akkora bunkó,mint aminek hittelek.-mondtam,és felnevettem.Ez csak hirtelen csúszott ki,de Máté is felnevetett rajta.
-Nem is vagy annyira elviselhetetlen amilyennek hittelek.-mondta,és rám mosolygott.
-Csak egy kicsit.-mondta,és ivott egy kortyot a kólájából.Kezdtem élvezni a helyzetet,és tényleg azt hittem,hogy valami történni fog....de csöngött a telefonom.Dávid hívott.Gyorsan felvettem a telefont.
-Sziaa.-mondtam.
-Hol a fenében vagytok?-kérdezte.-Mátét már ezerszer hívtam és nem veszi fel!Legalább vele vagy?
-Igen.-mondtam,remélve hogy talán ez megnyugtatja.
-Miért nem tudtok szólni ha elmentek valahova?!-kérdezte,de azért hallatszódott a hangján hogy nyugodtabb.Tanácstalanul Mátéra néztem.Ő se tudott sokkal többet tenni mint én.-Akkor Mátéval vagy,ugye?-kérdezte.
-Igen,már mondtam.
-Beszélhetek vele egy kicsit?-kérdezte,én meg odanyújtottam neki a telómat.Máté felállt és egy kicsit odébb sétált,így nem hallottam semmit.Pár perc múlva visszasétált,és odaadta nekem a telóm,de Dávid már lerakta.Elindultunk vissza a kocsihoz,és hazaindultunk.Az út szó nélkül telt,és végig azon gondolkodtam hogy Dávid mit mondhatott neki.Mikor hazaértünk,köszöntem Dávidnak és felmentem a szobámba.Mivel elég későn mentünk el kajálni,ezért én nem vacsiztam.Szokásomhoz híven ma is jó sokáig fent voltam,de mondjuk ma egy kicsit tovább,konkrétan hajnali négyig sorozatokat néztem xdd.Aztán végül bealudtam.
