Csapdába ejtve.

Elrabolva.

-A faszomba! - hallom meg apám ordibálásat irodájából. Biztos vagyok benne, hogy megint valami üzleti ügy hiszen ő a maffia vezér. - Rafael! - szólít apám.

Az iroda ajtajához érve bekopogtatok majd válaszát meg nem várva be is nyitok.

-Törntént valami? - kérdezem egyből amint belépek. Apám felém fordul majd telefonját levágja íróasztalára.

-Perezék! Átbasztak 540,642$-al! - mondja ingerülten. Perezék a 2. legnagyobb drogkereskedők az államban. Természetesen mi vagyunk az elsők, viszont most, hogy kibasztak apámmal vlszlg lecsúsznak a legaljára.

-És hogyan tervezed vissza szerezni a pénzt? - kérdezem.

-Fenyegetéssel. - mondja. Jogos, Perezék kibaszottúl hazugok, soha az életben nem fizetnének csak ha valami nagyon durvával befenyítenénk őket. Vagy mondjuk valami durva halál esetet össze hozznánk a családja tagjainak. Vagy mondjuk... - Elraboljuk a lányát. Pontosabban TE. - gondolataimat apám mondata zavarja meg.

-Mivan? - kérdezem hitetlenkedve. Nem tudtam, hogy Daniel Pereznek van lánya.

-Danielnek a lánya a gyenge pontja. - mondja határozottan apám. Nem lepődök meg rajta, hogy ezt is tudja hiszen Daniellel gyerek koruk óta barátok voltak és együtt kezdték a drogkereskedelmet csak külön váltak útjaik. Apám lett a Maffia vezér Daniel viszont alul maradt.
-Pontosan ezért fogjuk ezzel megfenyíteni. 

-Hova menjek? - vágok egyből a közepébe. Nem szeretem a felesleges dumát, ha csináljuk akkor csináljuk is rendesen.
                                           
                                          ✭

Apám leadta a címet. Este tíz óra van, csütörtök. Apám állítása szerint minden csütörtökön ugyan abba a kávézóba ül be tanítás után, ami pontosan este tízkor zár be. Szerencsémre a legkihaltabb utcában van ez a faszom kávézó.

Fekete haj, égkék szemek, iskolai egyenruha, mini szoknya fehér ing zöld kék csíkos nyakkendő. Nincs olyan ember aki ne venne észre egy ilyen nőt. Már tíz óra öt perc van de sehol nem látom a kisasszonyt. A kávézó ablakában is égnek még a lámpák.

Tíz óra tíz perc. Kinyílt a kávézó ajtaja és akkor megláttam őt. Azt a kurva. Kilépett a küszöbön. Gyönyörű fényes haj, mini szoknya amely alól kilógnak kecses combjai, igéző kék szemei csillognak a lámpák fényében és bassza meg az a mosoly. Mellette van valami öreg nő is aki láthatólag a kávézó tulajdonosa ugyan is csak ketten lépnek ki a kávézóból és ő zárja be az ajtót.

-Viszont látásra Maria! - hallok meg egy édes hangot. Evie Perez. A csali.

-Viszlát Evie. - mosolyog rá az öreg nő majd már el is tűnik a ködben.

A kisasszony pedig pontosan felém kezd el haladni. Hogyan lehet, hogy egy maffia tagnak csak így védelem nélkül mászkálhat a kicsi lánya. Ugyan is maximum 19-20éves lehet a kisasszony kinézetre is és mivel még egyetemre jár.
Előveszi a telefont és láthatólag pötyög valamit majd a füléhez teszi és pár másodperc múlva már bele is szól

-Szia apa eltudsz értem jönni? Hideg van és nem éppen van kedvem most a város másik felére sétálni. - hisztizik.
-Jó! Jó...jó. Köszönöm! - mondja majd megszakítja a hívást, ami azt jelenti pár perc és itt van Daniel az apja.

Evie elindult az utca végére, hogy a sarkon majd betudjon huppanni apuci limuzinjába. Sajnos nem tudja még, hogy az a limuzin már soha nem fogja haza szállítani.

<Evie>

Miután elköszöntem Mariatól felhívtam apukámat, hogy jöjjön ki értem. Ha bár nem félek egyedül haza sétálni mivel húsz éves vagyok szóval nem arról van szó, csak eléggé hideg van és kedvem sem nagyon van.