Genji egy hatalmas, karton papírból készült tanuki volt, amely a szobám falán díszelgett hosszú éveken át. A teste kék volt, szemei nagyok voltak és egy nagy mosoly ült az arcán. Az egyik szemében a béke szimbóluma volt látható, a másikban egy kereszt. Mindez arra utalt, hogy szerettem a hippi szubkultúrát és hithű keresztény vagyok. A tanuki mindig is a kedvenc állatom volt. Sajnos a költözésünk után Genji végül a kukában landolt. De valahányszor eszembe jut a gyerekszobám, mindig őt látom magam előtt.
A barátnőm megcsalt engem négy év után, ezért szakítottam vele. A szakításunk után néhány hónappal felakasztotta magát a saját lakásának fürdőszobájában. Mikor a rendőrök kikérdeztek egy hátborzongató dolgot közöltek velem a halála kapcsán. A lakás hálószobáján egy hatalmas, karton papírból készült kutyát találtak a falon. Fényképet is mutattak róla, amitől felállt a szőr a hátamon. Ugyanis Genji-t láttam a fényképen, de egy kicsit máshogy nézett ki, mint régen. Szemeiből hiányoztak a szimbólumok. Csupán két jókora sárga folt volt az arcán. A lábai feketék voltak és éles karmokban végződtek. Felmerült bennem, hogy Genji talán újjáéledt és bosszút állt, amiért a barátnőm megcsalt, de megpróbáltam kiverni a fejemből. Néhány héttel később egy munkatársam telefonon értesített arról, hogy az elviselhetetlen főnökünk meghalt autóbalesetben. Szerettem volna azt hinni, hogy mindez véletlen egybeesés, de a hírekben olvastam, hogy egy jókora karton papír bábut találtak a helyszínen. Bármennyire is hihetetlennek tűnt, mégis kezdtem azt feltételezni, hogy Genji valóban életre kelt és megöl mindenkit, aki valaha ártott nekem. Persze az is megfordult a fejemben, hogy talán egy gyilkos állhat a háttérben, aki Genji-vel próbálja rám terelni a gyanút, bár kételkedtem abban, hogy bárki is ezt akarná tenni velem. Közel hat hónap telt el a főnököm halála óta és én ezalatt az idő alatt mindvégig rettegésben éltem. Folyton azon tűnődtem, hogy vajon ki lesz Genji következő áldozata. Igyekeztem megbocsátani mindenkinek, akire korábban haragudtam, ezzel próbáltam elkerülni egy újabb tragédiát. Ám úgy tűnt, hogy ez nem segített, mert tudomásomra jutott, hogy egy régi barátom két hónapja elhunyt egy tűz balesetben. Rá azért haragudtam, mert rengeteg pénzzel tartozott nekem és egy másik városba költözött, a telefonszámomat pedig letiltotta. Ezúttal nem sikerült megtudnom, hogy Genji ott volt-e a helyszínen vagy sem. Bíztam benne, hogy ehhez az ügyhöz nincs köze és próbáltam elfelejteni ezt az egészet. Ám egyik reggel egy borzalmas látványra ébredtem. Az ágyammal szemközti falon megláttam Genji-t. Egészen máshogy nézett ki, mint régen. A teste fekete volt, szemeiből hiányoztak a szimbólumok, csak két vörös kör volt az arcán. Szájával még mindig mosolygott, de a fogazata már nem volt a régi. Mindenütt korom és vér borította. Felette a következő felirat állt: tudod jól, hogy mindig számíthatsz rám. Úgy megrémültem, mint még soha. Azonnal kirohantam a lakásból és értesítettem a rendőrséget, hogy valaki betört hozzám. Ám mire kiértek, Genji a felirattal együtt eltűnt a falról. Ezután az eset után átköltöztem egy másik albérletbe és próbáltam senkire se haragudni, mert tudomásul vettem, hogy Genji szemmel tartja azt, aki bármilyen módon rosszat tesz ellenem. A mai napig sűrűn álmodok a gyermekkoromról. Arról, hogy gondtalanul ücsörgök az ágyamon, miközben Genji ott virít a szobám falán és egy széles mosoly ül az arcán.
