-Engem csak az érdekel mi volt a tervetek! Mi a faszért kellett idáig elfajulnom??
Ordítottam telitorokból az előttem fekvő tehetetlen , vérben ázott és szenvedő testre.
Válaszul csak egy szenvedéssel teli egyre hangosodó kacagást kaptam.
-Komolyan mondom teljesen megőritesz, nem foglak megölni...nem akarlak megölni!
Ordíbáltam egyre elhalló hanggal,hisz már kezdtem teljesen elveszteni az épp elmém.
Soha nem esett ilyen nehezemre stabilan tartani a késem.. az elmém harcol a szívemmel,ami remegésre készteti a vérben ázott kezeim.
- Ölj meg Diego!
Hallottam meg a határozott erőteljes választ,aminek köszönhetően szembe fordultam vele hogy felvehessem a szemkontaktust .
Lassan vissza sétáltam az ágyhoz,majd leültem a szélére.
- Miért akarod hogy megöljelek? Nincs benned túlélési ösztön? Az emberek az utolsó pillanatig harcolni szoktak az életükért,a vége felé peddig könyörögni.
- Nem könyörgök,nincs túlélési ösztönöm,nincs semmim Max-en kivűl...akit már valószínűleg a testvéred kivégzett.. Ez az átkozott maffia mindent ami fontos volt elvett tőlem!
Szóval ölj csak meg,nem akarok így élni!
Gyülltek könnyek a szemeibe.
-Mi mindent vett el tőled?
Emeltem meg kérdőn szemöldököm kiváncsian kijelentésére.
- A családom,a gyerekkorom, a születésnapom ...és minden reményem arra hogy valaha boldog lehetek.
-Mégis ki vagy te?
Tettem fel az első kérdést ami megfogalmazott bennem.
Fordítottam szembe magammal úgy hogy az íriszei az enyémekbe fúrodjanak.
- Nicolas Riva és Olivia Riva lánya vagyok!
Válaszolta büszkén,de a szemeiben ott bujkált a csalódottság.
-Nicolas és Olivia Riva..
Pattantam fel az ágyról,hisz ezt az információt azonnal el kell mondanom Zarah-nak.
Azonnal le mentem és felhívtam Zaraht.
Ezt a fejleményt ő is teljesen meglepődve fogadta.
-Remélem vissza tudtad fogni magad és nem vetetted el a sulykot Arianal.
-Biztos jobban fogadtam az árulásuk hírét mint te, szóval én remélem hogy Max még életben van.
- Persze hogy életben van,egy veszekedésbe nem halt még bele senki.
Nevetett fel Zarah.
-Veszekedés? Ennyivel letudtad?
-Igen,mit gondoltál hogy a szerelmem majd megkínzom vagy mi?
Egy pár vagyunk,meg tudjuk beszélni a dolgokat.
-Ó igen,és mit tudtál meg a szerelmedtől?
Kérdeztem ingerülten.
-Kb mindent.
-Milyen mindent?
Kérdeztem vissza.
-Azt hogy a banda vezért keresik már 2 éve, mert a banda miatt haltak meg a szüleik pont a szülinapjukon.
-És mit mondtál neki?
Kérdeztem megdöbbenve.
-Össze vesztem vele hogy ki akart használni erre a célra,de mint kiderült nem az volt a terv.
-Te ezt elhiszed?
Kérdeztem meglepve.
-Igen Diego, nem kell mindig az összeesküvés elmélet.
Egypár vagyunk,megbízunk egymásban..mert nem ártanánk egymásnak.
-Most leteszlek Zarah.
Bontottam a vonalat,majd vissza siettem a szobába.
-Most el foglak engedni,DE továbbra se hagyhatod el az épületet,ha szökésen kaplak újra kiláncollak.
Mire nem érkezett válasz.
Így kiszabadítottam a végtagjait,aminek köszönhetően kiült az ágy szélére,majd rám szegezte tekintetét, amiből megvetés és szánalom tükröződik .
Száradt vér és izzadság borította az egész testét,haja kócosan állt szanaszét,mintha nem is az-az életteli harcrakész vad tigris ülne ott akit én ismerek..
-A fürdőszoba ott található,szedd rendbe magad,aztán gyere le vacsorázni.
Mutattam az ágy közelében lévő ajtóra.
Amire ismét nem érkezett válasz.
-Mindent amire szükséged lehet megtalálsz a fürdőbe.
Fejeztem be végül a mondatom.
Láttam hogy kezeire támaszkodva probál felálni,de azok remegnek az erőltetéstől.
Mikor felállt a lábai egyszerűen fel adták a szolgálatot amint lépni probált, így a másodperc töredéke alatt a földön végezte.
Egyből oda rohantam majd a karjaimba vettem hogy elvigyem a fürdőbe.
-Azonnal tegyél le!
Dühöngött a mellkasom csapkodva.
-Teljesen ki vagy merülve!
-És mégis kinek köszönhetem?
Nézett rám megvetéssel.
-Ezt majd később megbeszéljük,most viszont maradj itt amég megcsinálom a vizet.
Ültettem fel a fürdőszoba szekrény tetejére,majd megengedtem a kádba a vízet.
Amég a kádba folyt a víz ,addig raktam ki törölközőt,fehérneműt és egy köntöst.
A vízbe dobtam egy lila csillámos fürdőbombát,majd felemeltem a szekrényről Ariat és a hatalmas fürdőkádba raktam óvatosan.
-2 perc és jövök..addig megleszel?
Kérdeztem.
-Maradj csak ott ahová mész!
Válaszolt ellenségesen.
-Ezt egy igenek veszem!
Erőltettem magamra egy halvány mosolyt,majd lementem a konyhába valami vacsorát összedobni neki.
A hűtőben volt egy kis spagetti tegnapról,ez pont jó lesz,hisz ez a kedvence. A spagetti mellé feldaraboltam pár epret, egy banánt és pár darab áfonyát amiből turmixot csináltam.
A turmixot felvittem a fürdőbe hisz már biztos szomjas.
-Tessék Banán,eper és áfonya.
Nyújtottam át a turmixot neki.
Amit el is vett és egyből bele kortyolt egy hatalmasat.
-Finom lett,milyen altató van benne?
Nézett rám gúnnyal teli tekintettel,amitől el szégyeltem magam.
Hisz Zarah és Max megbeszélték a dolgokat egymás közt,még én el altattam, kikötőztem ,megjelöltem a banda emblémájával, bele véstem a nevem a mellkasába és 2 napig oda volt láncolva egy ágyhoz enni,inni nélkül.
-Én se bíznék magamba ezek után.
Válaszoltam kimérten.
-Én se bízok meg benned Moretti.
És talán ez a mondata volt az,ami egy olyan folyamatot indított el bennem amit nagyon rég nem éreztem már..bűntudatom volt.
