Egy igencsak elegáns étteremben van a találkozó.
Bár először azt mondta Diego hogy Davide kint marad, mégis pár asztallal arrébb helyett foglaltak.
Ami azért furcsa mert nem szokott a terveitől eltérni. Valamint azt is megfigyeltem rajta,hogy egész úton feszültség áradt az egész testéből.
Soha nem láttam még feszültnek Diegot..
-Minden rendben Moretti? Kérdeztem felhúzott szemöldökkel a szemben ülőre nézve.
Aki figyelembe se vette kérdésem,csak tovább nézegette az étlapot.
Már vagy 10perce ülünk itt némán,mikor megjelent az asztalunk elött egy pár.
-Üdvözöllek Diego,ezer éve!
Nyújtott kezet a férfi.
- Kérlek csatlakozzatok Rio! Mutatott a 2 üres székre Diego.
-Azt hiszem a fiatal hölgyet még nem ismerem,kérem hadd mutatkozak be! Csókolta meg kezem
-Dario de a legtöbb embernek csak Rio!
És bájos kisérőm Paula. Mutatott kisérőjére.
-Azta egy igazi úriember! Jelentettem ki elismerően.-Aria de hívhat Rianak .
Kacsintottam rá.
-És mond csak Ria mióta vagytok együtt?
Váltogatta tekintetét köztem és Diego közt.
-ömm...mi.. kezdtem volna mentegetőzni,mikor Diego közbe vágott.
-Már 1 éve,de nem azért vagyunk itt hogy a magán életünkről cseverésszünk!
Válaszolt komoran a feltett kérdésre.
- Nem is értem hogy bírod mellette.
Nézett rám kérdőn Rio.
Mire csak egy halvány mosolyt küldtem felé.
Ebben a pillanatban csörrent meg Diego telefonja,hála az égnek megmentett a válsz adástól.
-Jelentést kérek. Szólt a felvett készülékbe.
Arc izmai megfeszültek a válasz hallatán,majd tekintetét egyből a mellettem ülő Rio-ra kapta.
-Köszönöm Max. Bontotta a vonalat,majd szép lassan lerakta a mobilját,amitől ujjai már fehérek. Nem láttam még idegesnek soha,de itt ebben a pillanatban a szemei szikrákat szórtak egyenesen Rio felé.
- Mi prendi in giro? (Szórakozól velem?)
Nézett farkasszemet Rioval.
- Azt hiszem ideje indulnunk! Jelentette ki majd állt fel a helyéről Rio.
-Ezért felelni fogsz!,nem mész sehova!
Fogta meg karját Diego.
-Mit fogsz csinálni Diego? Ucciderai il tuo fratellino? (Meg ölöd a kis öcséd?)
Húzta fel kérdőn a szemöldökét Rio.
Amitől a szám enyhén a padlót súrolta.
- Anche questo non è fuori questione ! (Az sincs kizárva!)
Sziszegte fogsora közt Diego.
Majd Rio elköszönt és elment.
Szóval nem csak ketten vannak testvérek? Miért nem tud senki az öccsükről? Akkor ezért volt feszült Diego? És még ezer kérdés megfordult a fejemben pillanatok alatt.
-Induljunk Aria! Rakta ki a pénzt az asztalra majd állt is fel.
-Davide vissz vissza! Jelentette ki majd beült az autójába és hatalmas kerék csikorgással távolodott.
Vissza érve a Villába egyből indultam Max szobájába,hogy meg beszéljek vele pár dolgot, valamint békülni a tegnapi miatt.
Nem tudok sokáig haragban lenni vele,mégis csak mi vagyunk egymásnak.
És bár soha nem fogom ezt kimondani neki de ő az én őrangyalom. Ha Max nincs én tuti bele bolondulok anyuék elvesztésébe.
Meglepve veszem észre hogy Max nincs a szobájában,valamit senki más sincs itt.
Hol lehetnek ilyen sokáig?
Már 5órája hogy nem jött vissza senki a másik 2 szakaszból.
Kezdek egyre feszültebb lenni,Max telefonja kicsöng,de nem veszi fel.
Remélem nem történt semmi baj,nekem csak Max van,ha őt is elvesztem senkim nem marad.
Max sz.sz.
-Esküszöm ha a kezeim közé kerül ez a segfej megemlegeti a napot is amikor megszületett. Dühöngött Zarah a vas ajtót rúgdosva.
- Megtisztel hogy egy ilyen ritka pillanat tanúja lehetek. Döltem a falnak,a dühös lány mellet. - A nyugalom és a kedvesség királynője a híres Zarah Moretti kikelve magából egy vas ajtót rúgdosva fenyegetőzik. Tört fel belőlem egy jól eső nevetés.
- Ez nem vicces Max! Förmedt rám.
-De egy kicsit igen. Tört ki belőlem újra a nevetés.
- Esküszöm ki csinállak téged is! Szorított a falhoz,mélyen a szemembe nézve.
- Minden vágyam. Mértem fel jól láthatóan egy félmosoly kiséretében,így is fokozva feszültségét.
-Direkt csinálod igaz? Rántott közelebb magához.
-Dögös vagy ha ideges vagy. Rántottam vállat nemes egyszerűséggel.
Amire csak egy szemforgatást kaptam válaszul,majd vissza ment leülni a matracra,ahova követtem.
-Nézd a dolog jobbik oldalát,legalább egy nagyon jóképű cellatársad van. Húztam egy félmosolyra ajkaim.
Aki mondandomra csak felnevetett.
-Most mi olyan vicces? Tudod hányan tudnának ölni azért hogy velem lehessenek fogságban?
Tettem a sértődötet, így is próbálva oldani a feszültséget.
- Ha lehetne választani én inkább nem lennék fogságban. Válaszolt kedvetlenül.
-El jönnek értünk hercegnő,és nem hagyom hogy bántsanak amég itt vagyunk.! Öleltem át a mellettem ülő lányt,aki legnagyobb meglepetésemre vissza ölelt,amitől a testem át járta egy jól eső melegség.
