Dance? [ Lee Know ff ]

-^°14°^-

Egész este nem bírtam aludni. Csak azon a rejtélyes dátumon járt az eszem. Vajon mi történhetett akkor? Vagy esetleg valakinek a szülinapja? Fogalmam se volt róla. Próbáltam elengedni témát de nem tudtam. végül ilyen 3-kor sikerült elaludnom aminek meg is lett az eredménye. Reggel olyan álmos volt mint a franc és legszívesebben vissza feküdtem volna az ágyba aludni még egy kicsikét. De ezt nem tehettem meg mert lett volna cirkusz. Végül nagy nehezen felkeltem az ágyból. Amikor meg mosakodtam nyultambe a szekrényembe hogy kivegyem azt a pólót amit még Minhoval vettem de nem találtam sehol. Kidobáltam mindent a szekrényemből de akkor sem volt meg. Ki mentem a konyhába meg kérdezni anyumat hogy hol van de csak apumat találtam.

-Anya hol van?

-Előbb bement dolgozni

-Oh...Na mindegy... Nem tudod esetleg hogy hol van az a pólóm amit még Minho vett nekem?

-Nem. Szennyesbe nézted?

-Igen. De nincs ott

-Kint a teraszon a szárogatón?

-Nincs...

-Akkor...

-APA!

Kezdtem hisztisbe át menni.

-Jó jó nyugi meg találjuk

Elindult a szobámba. Ő is elkezdett kipakolni a szekrényemből és nem tudom milyen csoda folytán neki sikerült meg találnia. Ilyen varázslatra csak anya képes. Lehet apu eltanulta tőle vagy nem tom. Gyorsan felkaptam meg még a bő farmer nacimat és indultam is ki az ajtón amikor a nővérem szinte elém ugrott. Kicsikét meg torpantam hogy hirtelen a semmiből elő bukkant.

-Ellisa! Ne ijesztgessél...

-Bocsi...Na azt akarom mondani hogy nem kell busszal menned mert Seung elvisz minket suliba

-Ohh ez szupi

Oda siettem Seung kocsijához és be vágódtam hátra és el is indultunk. Egy 10 perc múlva meg is érkeztünk a sulimhoz. Kiszálltam elköszöntem és indultam is befelé de a bejáratnál bele futottam Seonjunba.

-Szia

-Szia

-Hogy sikerült a randid Amyvel?

-Ohh hát...Képzeld össze jöttünk..

-Úristen ez csodás gratula

Mondtam fülig érő szájjal.

-Köszi

Mondat közben a tarkóját vakargatta. Be értünk a terembe meg látták egy mást Amyvel és egyből egy öleléssel köszöntették egymást. Seonjun még egy puszit is nyomott az arcára. Én csak mosolyogva néztem őket és a helyemre mentem. Éppen olvastam a könyvem amit már vagy 2 hete elkezdtem de nem igazán haladtam vele amikor valaki kikapta könyvet a kezemből.

-Hé!

-Szia Harinka. Mit olvasol?

-Ott van a kezedbe csak olvasd le a címét...

-Hm...Valami romantikus és csöpögős

-És ezzel mi a bajod?

Fel álltam és kikaptam a kezéből a könyvem. Vissza ültem a székemre és próbáltam elmerülni újra a sorok között amikor Minho meg dobott egy papír golyóval.

-Befejeznéd?!

-Nem

-Pedig jó lenne...

A nap további részében végig ásitoztam mert nagyon fáradt voltam a másik hogy Minho ugyan úgy cseszegette engem mint reggel. Fogalmam sincsen hogy mi lehet a baja. Mikor mentünk haza mondta hogy úgy tervezzek délutánra hogy van egy meglepetése a számomra. Én csak mondta hogy jó oké úgy lesz. A délutánt úgy igazítottam hogy 4-kor Minhoval találkozok a házukkal szembeni parkba. Mivel kellemes szép tavaszi idő volt ezért felvettem egy lengébb gatyát és egy rövid ujjú pólót. Úgy gondoltam hogy fő a változatosság és most ki engedett hajjal fogok menni. Utálom így hordani a hajamat mert úgy nézek ki mint egy rossz oroszlán de most az egyszer kivételt teszek. Felkaptam a vállamra egy vászon táskát és el is indultam a busz felé.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Amikor oda értem kicsikét meg ijedtem hogy hol lehet mert ez egy eléggé nagy park és bárhol lehet. De szerencsére hamar meg láttam. Egy pokrocon ült és a tekintetével engem keresett. Amikor meg látott hevesen elkezdett integetni.

-Szia Linos

-Szia Harinka

-Micsoda pikniket varázsoltál ide

-Hát köszönöm szépen

Mondta szerényen. Leültem mellé és el kezdtünk beszélgetni és enni. Egyszer csak egy torta szeletet vett ki a kosárból amit hozott rátett egy gyertyát meg gyújtotta és felém nyújtotta.

-Boldog szülinapot

-Úristen köszi Minho

Mondtam teljes meglepődéssel.

-Tudom hogy csak holnap lesz a szülinapod de mi el utazunk ma este szóval nem tudtalak volna felköszönteni élőben

-Nagyon szépen köszönöm

-És van még valamim...

Elkezdett kotorászni a kosárba és előhúzott egy kis dobozkát.

-Jaj Minho nem kellett volna...

-Semmiség volt. Szívesen vettem neked

Oda nyújtotta nekem a dobozkát kinyitottam és egy nagyon szép fülbevaló volt benne.

-Ez nagyon szép

-Örülök hogy tetszik neked

Oda hajoltam hozzá és még öleltem. Be is tettem a fülembe és örömmel mutattam neki.

-Nagyon jól áll neked

-Köszike

Még vagy egy fél órát beszélgettünk amikor már annyira fáradt voltam hogy ráhajtottam a vállára a fejemet és kicsikét elbóbiskoltam. Annyit éreztem hogy Minho ráhajtja a fejét az én fejemre átkarolta a vállamat és így voltunk percekig. Arra keltem fel hogy Minho óvatosan ébrezget hogy már ideje haza mennem. Feltápászkodtam a pokrocról szép hosszú hétvégét kívántam neki és elindultam haza. Amikor haza értem elmondtam tesómnak hogy milyen aranyos volt Minho hogy felköszöntöt és még ajándékot is vett nekem. Ő csak mosolyogva hallgatta hogyan áradoztam róla de kizökkentettem hogy nem vagyok szerelmes de ő csak egy "aha persze" válasszal válaszolt...