-^°24°^-

49 8 1
                                    

2 héttel később

Az év végi hajtás mindenkit meg visel. Legalábbis engem eléggé. Éjjel-nappal csak tanulni és tanulni eléggé fárasztó. Sikeresen túléltem az utóbbi 2 hetet és már csak 2 nap van vissza a suliból. Sikeres minden tárgyból a maximumot nyújtottam és úgy érzem elég jó pontokat fogok szerezni az egyetemre. A mai nap nagyon nagy volt a felhajtás. Ma búcsúztattuk a 12. Évfolyamot. Kicsit furcsa abba bele gondolni hogy jövőre mi fogjuk itt hagyni ezt a sulit. De a mai napban az a legrosszabb hogy ünneplő ruhába kell végig szenvedni az egészet a 30°-ba. És még az udvaron végig kell hallgatni az igazgató búcsúztatóját. Ami nem valami fényes mert délelőtt pont oda tűz a nap az udvarra.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mikor vége lett az egésznek felkaptam a táskámat és a kijárat felé vették az irányt amikor Amy utánam kiabált.

-Nem lenne kedved eljönni velem, Seonjunnal és Minhoval jönni velünk kicsit sétálni a partra?

-De lenne kedvem

-Okés akkor 3-kor itt a suli előtt tali

-Okés itt leszek de nem jössz velem?

-Mennék de nekem még fent van a cuccom

-Meg várlak nem gond

-Nem menjél csak nyugodtan

-Hát jó

Elindultam hazafelé. A teljesen sötét ünneplőmbe nem volt valami kellemes végig menni az égető napsütötte utcán. Amikor sikeresen haza érkeztem fel vettem valami kevésbe sötét és feszengőset. Feltettem magamra szó szerint egy lehelletnyi sminket. Ami igazból szempillasprálból és szájfényből állt. És vártam hogy elindulhassak. Azt csináltam amit mindig szoktam. Az instát néztem. Úgy érzem hogy függő vagyok és túl sokat nézem... És ez a szünet folyamán csak rosszabb lesz mert szüleim sokat dolgoznak és nem igazán megyünk sehova. Csak Július végen augusztus elején megyünk egy 5 napos nyaralásra. Annyira elnézegettem az időt a reelsekkel hogy nem is vettem észre hogy 15 perc múlva 3 óra. Amilyen gyorsan csak tudtam össze kaptam magamat és futottam a busz után. De pechemre elment. Csodás. Vagy 10 percet vártam mire jött a következő. Leszálltam a sulinál és már messziről láttam hogy Amy és Seonjun már ott vannak. Mikor oda értem elnézést kértem a késésért. Ők csak rábólintottak és folytatták a beszélgetést.

-Minho hol van?

-Biztos késik tudod az örök késő...

Vágta rá egyből Seonjun. Én csak halványan bólógattam és tovább bámultam ki a fejemből. Nagyon nem élveztem azt hogy így vagyunk hárman. Olyan érzésem volt mintha Amy és Seonjun randin lennének és én csak a gyertya tartó lennék. Ezért nagyon reménykedtem hogy Minho végre megjön. 20 perce elmúlt 3... És Minho sehol.

-Na akkor menjünk nem fogok örökké Minho rá várni

Mondta Amy és kézen ragadta Seonjun és elindultak a busz felé. Én pedig komotosan utánuk. Miközben vártuk a járatot hallottam hogy valaki a nevemet kiabálja.

-Harin! Hahó Harin!

Körbe néztem és meg láttam Minhot amint felénk fut. Mikor oda ért egyből a közepébe csaptam.

Dance? [ Lee Know ff ]Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt