Minden Látásra Szerelem?

El Sem Hiszem

Lando szemszöge

Egyszerűen nem tudtam hova rakni Nyla-t. Szép , okos, kedves, az f1 be fog dolgozni, és nem rohant le kérdésekkel és képekkel. Ezt nagyon értékelem benne.
Miután szóltam a sofőrnek, hogy vigyen a futam helyszínére nem nagyon tudtam mit kezdeni a haverom kacsingatásával. Hangtalanul jeleztem neki a szememmel, hogy fejezze be mielőtt a mellettem ülő lány észreveszi. Mire odapillantottam rá, rögtön észrevettem, hogy az ablakra van tapadva. Hisz Nizzatol Monaco-ig gyönyörű helyeken mentünk.

Láttam, hogy Nyla folyamatosan az ablakot kémlelte. Ezen elmosolyodtam majd Charles- ra néztem. Ő is Nyla-t nézte. Kérdően rá néztem , majd rám es Nyla-ra mutatott, majd egy kis szívecskét írt a levegőbe. Annyira megijedtem, hogy Nyla észreveszi Charles tettét, hogy inkább hozzá szóltam.
" Nyla nézd! Megy le a nap. Nagyjából 5 perc és odaérünk a pályára. Megmutatom a kedvenc helyem ott. Főleg ilyenkor ."

Charles mosolygott hirtelen tettemen de Nyla is. Megköszönte a lehetőséget majd Charles újra kérdezett tőle mikor már újra belemerült a táj nézésébe.

Nyla szemszöge

A táj egyszerűen megbabonazott.
Majd Charles újból kérdezett. Amit persze nem bántam mert örülök, hogy megismerhetem a konkurenciánkat.
" mond Nyla, milyen munkakörben fogsz dolgozni?"
Válaszom nem lesz számára meglepő, hisz rengetegen végeztek ebben a szakmában.
- a Mercedes média menedzsere leszek.
" hisz ez tökéletes munka"- mondta Charles.
" persze gondolom, de majd George-al elég nehéz lesz dolgozni, igazi média ember, de nem a legjobb, szüksége lesz rád Nyl"- mondta Lando.
Először megkönnyeztem a mondatán mert végre van aki fontosnak tartja a munkám, viszont a beceneven meglepődtem viszont tetszett. Nem tettem szóvá. Örültem neki.

Az út további részében a tájat néztem mikor megakadt a szemem a lezárt utakon. Meglepődtem hiszen ilyen korán még nem szokták lezárni . A teljes forgalmat, és más merre terelni. Amikor ezen gondolkodtam, az autó meg is állt . A fiúk előre engedtek és amint kiszálltam egy más érzés fogott el. Nem lehet megmagyarázni, ez a formula-1 saját légköre. Az emberek az utcán minket észrevéve fotóztak és amint a belépőkapuhoz sétáltunk az egyre növekvő lánycsoport Landohoz es Charles-hoz tolakodva kértek aláirást, miközben gyökketővel haladtunk a beléptető kapuhoz, a srácoknak sikerült lerázniuk a lányokat. Amikor a kapuhoz értünk Lando és Charles azzal a hazugsággal állt elő, hogy mind a hárman a kocsiban hagytuk a belépő kártyánkat így a srác a kapuban mindhármunkat tovább engedett. Amint beléptünk hirtelen az egész világot máshogy láttam.
A csapatok mérnökei sürögtek-forogtak a csapatfőnökök bőszen jegyzeteltek es adták a pilótáknak a papírokat. A riporterek pedig néha elkaptak egy- két fontos embert akit le tudtak támadni kérdéseikkel.
Amint észbekaptam a gyönyörködésből a fiúk a Mercedes paddockhoz közelítve tereltek. Hirtelen megtorpantam. Tudtam, hogy a mellettem lévő két pilóta mire készül. Nem voltam hajlandó tovább menni.
" gyerünk Nyla menjünk már be" - tolt Lando, de nem ment semmire.
" Nyla menj be, mutatkozz be ha már itt vagyunk. Nézd meg a munkahelyed! Most Toto is itt van."-folytatta Charles.
Szinte elkapott a pánikroham amint ezt a mondatot meghallottam.
-nem én biztos, hogy nem fogok oda menni, nem hiszem hogy jó ötlet, különben is én már fáradt vagyok- ásítottam kicsit sem hihetően.
" ebbol elég Nyl menj be hisz itt vagyunk. Megyünk veled mi is, nem kell félned jó lesz. Mindenki szeretni fog" - mondta Lando.
-nem nem nem nem, ti ezt nem értitek,nem vagyok még erre kész, így nem is mehetek be. Egyentalán nem vagyok felöltözve szépen, hisz a repülőről jöttünk. Így nem mutatkozhatok hisz milyen lesz az első benyomás?Jól akarok szerepelni és felkészülni a random kérdésekre a fönökömtől. - mondtam idegesen.
" nem lesz semmi gond hisz itt vagyunk mögötted. A kinézeted meg itt senkit sem fog zavarni hidd el nekem." - válaszolta Charles.
Esélyem sem volt vele vitatkozni, mert egy magas, kék szemű, iszonyatosan helyes srác lépett ki a paddockbol.

" sziasztok, ti hogy-hogy itt? "-kérdezte a srác. Akit már kitaláltam, hogy ő George Russell.
" épp csak benéztünk, Nyla-val találkoztam a repülőn , hosszú és vicces történet, majd elmeseli, de a lényeg, hogy beszélgettünk és kiderült,hogy ő lesz a Mercedes új média menedzsere. Hát nem klassz? Együtt fogtok dolgozni."- mondta Lando ismét a segítségemre sietve. Olyan kedves tőle, hogy mindig megment mikor meg sem tudok szólalni. És jelen pillanatban nem tudtam. George egyszerűen megbabonázott.
" sziaa, örülök, hogy megismerhetlek. Igazán szükségünk van rád, hisz már kűzdünk a médiával. Semmi ötletünk sincs. Jó hogy segítesz majd nekünk ." - mondta George kedvesen és mosolyogva.
Olyan gyönyörű mosolya van. Ilyet lehet mondani egy férfinek? Nemtudom, de őszintén ezt gondoltam róla.
-szia Nyla Walker. Már vártam a találkozást, csak jókat hallottam rólad. Örülök hogy veled dolgozhatok" - mondtam megszeppenve de egyre feloldódva.
George jelenléte megnyugtatott, olyan pozitív személyisége volt, hogy nem éreztem kínosnak a beszélgetést.

"akkor mi megyünk is, George vigyázz vele mert nagyon makacs."- mondta Lando.
Erre csak kínosan mosolyogtam mert nem tudtam mit reagálni.
" úgy lesz ígérem, még láthatjátok, nem veszítem el szem elől!" - válaszolta George amit igazából nem nagyon tudtam hova rakni.
" gyere sétáljunk egy kicsit"- mondta semmi mellébeszélés nélkül ami miatt egy kissé megijedtem.
" George Russel, elnézést amiért nem mutatkoztam be eddig. A Mercedes pilótája vagyok. Örömömre szolgál veled dolgozni!" - mondta kedvesen.
- Nyla Walker, csakugyan megtiszteltetés nekem is hogy ilyen csillaggal dolgozhatok!
Ezen mind a ketten elnevettük magunkat.
George fogott egy elektromos rollert és adott nekem is egyet. Kerdően néztem rá de csak intett hogy kövessem. Nekem nagyon furcsa volt hogy elsőre mindenki ilyen közvetlen volt velem és kedves. Egyentalán nem erre számítottam. Mire sikerült elindulnom addigra George már előrébb járt. Kicsit lelassított, hogy utolérhessem.
"szóval Nyla, mesélj magadról egy kicsit!" - törte meg a csendet George.
- nem is tudom mit mondjak. Londonban nőttem fel, nem igazán voltak barátaim. Mindig volt 1 legjobb barátnőm és vele voltam. Az anyukám angol az apukám spanyol így ezt a két nyelvet folyékonyan beszélem. Van egy bátyám aki Hollandiában él, de sok idő után láthattam amikor segített a repülőhöz eljutni. Van egy kutyám, Chanel a neve. Egy mini goldendoodle, barna színű , 2 hónapos . Konkrétan hozzá vagyok nőve. Sajnos csak jövőhéten láthatom amikor a szüleim elhozzák magukkal mert meglátogatnak. Az egészben annyi vigasztal, hogy Chanel velem marad.
- mondtam George-nak gátlások nélkül.
" ez remek, igazán jó környezetben nőhettél fel. Alig várom hogy megismerjem Chanel-t. A társamnak Lewis-nak is van kutyája . Roscoe-nak hívják. Szerintem jól kijönnek majd. És Nyla hol fogsz lakni?"
A fiu beletalált abba a kérdésbe amit még én sem tudok.
- a főnököm a múlthéten megüzente a lakásom helyszínét, de fogalmam sincs hogy innen hogy jutok el oda. A kulcsom sincs meg, beszélnem kéne Toto-val de egyenlőre még félek tőle.
- válaszoltam a fiúnak.
"gyere beszéljünk vele, nagyon kedves ember..... Ha nem futam közben akarsz vele beszelni." - tette hozzá.
Ezen elnevettem magam de beleegyeztem. Éppen visszaértünk a kiinduláspontunkra és a rollereket leadtuk.