Az életem, avagy a teljes káosz

Piros és kék

Rá nézek az órára 2:20, megint nem tudok aludni. Kezembe veszem a walkmant, berakok egy kazit és felteszem a fejhallgatót. Nehogy azt hidd hogy a kilencvenes években élek, egyszerűen csak szeretek így hallgatni zenét, teljesen más a hatása. Csak bámulom a plafont miközben a zene üvölt a fülemben, pont olyan hangosan hogy elnyomja a gondolataimat. Aztán felcsendül az Asleep a The Smithstől, ez az egyik kedvenc számom olyan édesen borús. Van benne valami csodálatos ami magával tud ragadni.

Felülök az ágyban, körülnézek. A szemem megragad az órán. Mi a fasz? 4:44? Megint, tegnap és azelőtt is ekkor keltem fel, elég furcsa. Megrántom a vállam, felkelek az ágyból és belenézek a tükörbe, olyan kurva undorítónak érzem magam. Szerintem ez azzal jár hogy transz vagyok, nem mintha ezt választottam volna. Egész kis korom óta tudtam, már 8 évesen azt mondtam anyáéknak hogy hívjanak Ethannek. De hála égnek most már járok pszichológushoz azért hogy elkezdhessem a tesztoszteront. Magát a pszichológust utálom, egy fura öreg bácsi, mindenre kíváncsi és nagyon sokat ír arra a nyamvadt papírra. Azt mondta hogy durva szociális szorongásom van, ez nem éppen meglepő.

Csörög a telefonom, mégis ki az isten hív ilyenkor? Ránézek a telómra, Red. Minden haragom elszáll miközben felveszem a telefont.

-Hali... mizu? - kérdezem álmos hangon.

-Szia Blue! Semmi különös csak azért hívtalak mert valamikor kéne ruhát néznünk a bálra - hümmögök egyet.

-Hát ma suli után rá érek - ásítok - amúgy miért vagy fent ilyenkor?

-És te miért vagy fent ilyenkor? - felkuncogok

-touché, hát akkor suli után?

- Még szép, Blue.

-Még szép, Red.- letettem a telefont. Én vagyok Blue, Ethan Blue. Ő pedig Red, Morgen E. Red. Max által ismertem meg még tavaly nyáron. Viccesnek találtuk hogy én kék vagyok, ő pedig piros. Azóta is csak így híjuk egymást, szerintem nagyon aranyos. Hamar belezúgtam, azok csodaszép zöldes kék szemek és sötétbarna göndör loknik, nem mintha ő nem esett volna belém gyorsan. Sokáig csak randizgattunk, aztán végre megkérdeztem, életem legjobb napja volt. Red és Blue. Piros és kék.