My Shining Star/Tom Kaulitz f.f

1. Mézédes mosoly

A shownak vége lett,és még utoljára kiálltunk az összes lánnyal,illetve a divattervezővel a rózsaszín csillámporos tágas kifutóra.
Hatalmas tapsvihart kaptunk,és a nézőtérről szebbnél-szebb rózsákat dobáltak,illetve pár rózsára még rajongói levelek is voltak kötözve,egy szép rózsaszín selyemszalaggal. Integettünk még már percig,a közönségnek,aztán szépen liba sorba levonulunk a kifutóról.
Így egyenesen az öltözőink felé vettük az irányt.Szerintem azt említenem sem kell,hogy Isabellával közös az öltözőnk.
Minden közös öltözőnk ajtaján egy rózsaszín csillogó csillag van,aminek a közepébe ez a felirat szerepel: Blondy&Blacky
Így mindenki pontosan tudja,hogy rólunk van szó. Az öltözőnk asztalain tucatszámnyi Valentin napi ajándék várt minket,bonbonok,rózsák,levelek,szívecske alakú lufik,és még megannyi más. De én csak egyetlen egy ajándékot kerestem a szememmel,és meg is találtam. Egy lufival átkötött szív alakú bonbonos doboz,amire egy boríték volt tűzve,a borítékot pedig az állt,hogy Alexandertől . Hát igen.. Nem mondanám komolynak a kapcsolatunkat, sőt egyáltalán nem.. inkább tini kavarásnak. Alexander rajong értem,talán nem hazudok ha azt mondanám,karrierem kezdete óta. Nem szeretnék felvágni,vagy bármi nagyképű megjegyzést tenni,de nem ő az egyetlen fiú aki rajong értem,és nap mint nap a bugyimba akar férkőzni... Azt hinné az ember,hogy ha híres vagy,akkor biztos olyan könnyű az ismerkedés,mert mindenki akar,te pedig bárkit megkaphatsz, de valójában nem,egyáltalán nem könnyű! Vannak akik megismernének,mert példa értékű vagyok a szemükben,de vannak akik csak rajonganak értem,és istenítenek,tehát csak azt látják amit a csillogó rivalda fényben mutatok magamból,és igen ez persze hogy mindenkinek tetszik. Hogy is ne tetszene? Hiszen ha nem tetszene,nem itt tartanék. Tehát mi nekünk "hírességeknek" azok az igaz bizalmasaink,akiket a múltból hozunk.A kezdetek kezdetétől,akik ott voltak mindenek előtt,vagy akikkel együtt indultunk el az úton,például ilyen nekem Isabella,akit innentől inkább csak szólítsunk Isa-nak. És Alexandert már régebb óta "ismerem" ha ezt lehet annak nevezni,és tudom hogy ő nem csak a külső tündöklésemre kíváncsi,hanem a belsőmre is,így ő az egyik olyan rajongóm akit merek kicsit közelebb engedni,de hogy őszinte legyek nem teszem szívesen,de még is van ebben a fiúban valami..valami egyszerű,valami közömbösség. Ami valljuk be az én káoszos életemben nagy jól jön,talán ezért is fog meg annyira.De a hozzá való kisebb vonzalmamhoz még a külsője is rásegít,ugyan is igen szép dús barna göndör rövid haja van,ami úgy néz ki a fején,mint egy madárfészek. Ohh és olyan sima a bőre... amit természetesen enyhe szeplők borítanak,és talán az igazi vonzalmat és szikrát a hatalmas kék szemei okozzák bennem,talán azért mert olyan mint az enyém... és ha a szemeibe nézek kicsit magamat látom,a magam félelmeit hibáit,és ez megnyugtat,hogy nem kell tökéletesnek lennem a közelében...

Amíg én ezen hosszasan gondolkodtam,és elolvastam a tőle kapott levelet,amiben egy kisebb szerelmes vers állt,és utóiratban egy étterem címe,ahová elhívott vacsorázni. Nem sokáig olvadozhattam a levéltől,ugyan is kedves barátnőm kitépte a kezemből.
-Mutasd csak!Mit kaptál?-tépi ki kezemből a papírt,miközben lehuppan rózsaszín párnás székére,és lábait oly könnyen keresztbe teszi.
-Jajj ez olyan nyálas.. még mindig ez a fiú? Komoly Lis?-veti rám undortól teli képét.
-Igen,talán baj,hogy én nem teszem szét a lábam  minden második fiúnak?- sétálok oda hozzá,miközben egy határozott mozdulattal,kitépem a kezéből a papírt.
-Jajj ugyan már szívem,élvezd már egy kicsit az életet.Élvezd hogy fiatal vagy,híres,szép,supermodel,és mindenkit megkaphatsz...-vágja hozzám Isa az általa,már jól bevált elveit,miközben kezeit vállamra teszi.
-Hát ha neked a nemi betegségek jelentenek élvezetet,akkor köszi én kihagynám-mosolygok barátnőmre,és egy hirtelen mozdulattal kibújok szorítása alól .

Elkezdtünk össze pakolni,miközben beszélgettünk,és átöltöztünk egy hétköznapibb ruhába,azután felmarkolt Isa pár levelet,amin egy-két fiú telefonszámai szerepeltek,és mellé pakolt pár édességet is.Így indultunk az utcán váró fekete limuzin irányába. A limuzin egyenesen az étterembe vitt minket, ugyan is azért mondtam azt,hogy "minket",mert Isa természetesen ha már én is akkor ő neki is fiúval kell lennie,és állítása szerint valami igazán rendes fiút hívott... de én  tudom, hogy valószínűleg egy tarsolyában lévő bármikor ugráltatható fiút hívott,ugyanakkor amennyire is szeretem Isabellát-az ízlése pasik terén néha, kicsit,ici-picit félrecsúszik.