My Shining Star/Tom Kaulitz f.f

3.MiVaN?

Nos itt vagyok Berlinben,jelenleg szerda van,és ez az első hetem,de elég pörgős minden. Éppen a reggeli bemutatóra sminkelnek és készítik össze szedett-vedett szőke fürtjeimet. Igazából a kijutásomnak nem volt nagy akadálya-a szüleim is rendkívül,és meglepően engedékenyek voltak. De az is igaz hogy busásan megfizetnek nekem ezért a melóért. Ami viszont könnyedséget jelent a mindennapjaimban,az az hogy nem kell suliba járnom-Jó óké..-bevallom mindent kell pótolnom,de a tanulás akkor is könnyebb hogy csak írsz,ami meg elég gyorsan megvan,így a fősulira is tudok készülni,illetve a háztartás most csak a szüleim dolga otthon. Igaz,minden nap dolgozom még a hétvégén is,de nem egész nap egyik nap csak a délutáni-esti órákban.A másik nap pedig a reggeli-illetve délelőtti órákban,így pedig el sem hiszem,de még magamra is van egy kis időm,ami lássuk be nekem hatalmas szám.
-Készen is lennénk a sminkkel Lisa kisasszony,most kérem fáradjon az öltözőbe!-szólt hozzám egy kedves kis női hang,ami teljesen kizökkentett a magam elé bámulásból.
Én pedig úgy is tettem ahogyan kérte.
——————————————————————————————————————————————————————————-——————-

Ahhh végre-dőltem bele a pihe puha kanapémba,ahogyan ledobtam a kezemből az összes holmimat,és jól magamba szívtam a tiszta szállodai szoba illatát. Olyan jó most ez a kis csend-egy gyerekzsivaj,avagy koszos pelus illata sem zavarja a levegőt. Minden olyan nyugodt, csak az öreg,bordázott,fabútorok reccsenése tölti be a narancsszínű fényben úszó szoba ürességét.

Ahogy jobban kifújtam magam kiötlöttem az esti elfoglaltságomat,ugyan is még csak hét óra volt.Gyerek az idő-jelentettem ki ahogyan egy gyors mozdulattal kipattantam a kanapéból. Mára egy hatalmas habfürdőt,és olvasást terveztem,és korán alvást,hogy holnap is még sokáig tudjak aludni,mivel holnap is csak délután kell bemennem. A szobaszervíztől rendeltem vacsorát is. A kádat jócskán megengedtem vízzel,és habfürdővel is egyaránt. A fürdő egyszerűen káprázatos volt a maga márványos -csempés stílusában.
Amikor a kád megtelt belehuppantam,és úgy gondoltam hajamra is ráfér egy jó kiadós mosás,mivel a hajlakk borzasztóan összeragasztotta.
Legalább egy jó órát ülhettem a kádban,de már rég készen voltam,mikor megcsörrent a nappaliban lévő telefonom.
Megrezzentem a csörgés hallatán,és egy gyors mozdulattal a hajamra,és a testemre csavartam egy törölközőt,és már rohantam is ki.
Az ijedt aggodalom az arcomon egy kis mosolyra húzódott,mikor megláttam a kijelzőn Isabella nevét.
A kis szemét még fürödni sem hagy-gondoltam magamban,miközben fel is vettem a telefont.Végül is még nincs olyan késő,csak -23:45?!?-akkor úgy néz ki több ideig is olvashattam a kádba...
-LISA!-kiabált egy éles hang a vonal másik végéről.
-Neked is szia drága barátnőm,és csak a szív bajt hoztat rám-feleltem gúnyosan
-Aztakurva! Nem-fogod -elhinni-hogy-mi-történt!-mondja szaggatottan a szavakat,mintha nem érteném másképp. Teljesen el tudtam képzelni ahogyan a kezével csak úgy mutogat és hadonászik a levegőbe.
-Jólvan,csak mesélj már!-ripakodtam rá izgalmamban.
- Amúgy neked nem kéne aludni?-kérdi már egy sokkal lágyabb hangon.
-De, most hogy mondod,lehet majd holnap hívlak vissza inkább. -feleletemet egy ásítás kísérte
-TALÁLKOZTAM A TOKIO HOTELLEL!-Bukott ki ordítva Isából a nagy hír.
-Hogy mivan?!-Abban a pillanatban  minden álom kiment a szememből,és az alvásra gondolni sem bírtam.
-Oké nem érdekel mennyi az idő,most azonnal mesélj el mindent pontról-pontra és még véletlenül se hagyj ki semmit!-Feleltem határozottan,és olyan izgatottan,hogy szinte majd  megőrültem.
Hallottam ahogyan Isabella kuncog a vonal végéről,és vesz egy hatalmas levegőt,hogy már is belekezdjen az észvesztő sztoriba.
-Szóval ma egész nap anya divatbemutatóját jártam,Szerintem simán voltam öt órát a kifutón,szóval a lényeg elfáradtam és ki akartam engedni a gőzt valahogyan. Mivel mindenképpen egy szórakozóhelyre gondoltam,így oda csak nem megyek egyedeül,ezért elhívtam Anát és Laurát,mivel te ugye nem vagy,így nem volt más választásom.-Hagyta el egy enyhe sóhaj az ajkait.
-Én teljesen menetkész voltam,mivel a hajam,sminkem,ruhám is készen volt. Szó szerint egy fotózásról léptem le,és anya új tavaszi kollekciójának egyik tűz piros darabja volt rajtam,így mehettem abban.
A lányoknak is szóltam még időben,így a szokásos családi,illetve saját überem vitt minket.
Nos most egy olyan szórakozóhelyet vettünk célba,ahol még egyikünk sem járt. Itt a kisvárosban,nem is volt messze csupán tíz perc tőlünk. Nem is értem hogyan nem találtam rá eddig...na mindegy is! Folytatom!
Amikor megérkeztünk,láttunk két hatalmas kidóbót,akik nagyon szigorúan ellenőriztek minket,na de innen jött a galiba. Ugyan is tudtam,hogy ez egy ilyen nagyon exkluzív hely,ahová hírességek járnak,de azt nem hogy Laurát és Anát nem fogják beengedni. Ugyan is ők nem rendelkeztek hírnévvel csak pénzel,velem ellentétben.
*itt valahogy éreztem hogy Isabella ajkát egy önelégült mosoly tölti meg a vonal túlsó felén*
-Tehát ezután..-folytatta a történetet.
- Én mivel már előre kifizettem szó szerint belökdöstek,Ana és Laura pedig kintmaradtak,még beszélni sem volt velük időm.Nagyon mérges voltam,már nem is akartam úgy bulizni,egyedül.Ki akar úgy? Természetesen pont egy olyan helyen ahol még nem is fut össze semmi féle ismerősével. A bulinak tizenegykor volt vége,így még volt két órám addig...
Nem tehettem mást,szépen megfogtam egy pohár vodka-narancsot és leültem a bejárattal szembeni asztalhoz. Csak iszogattam,és bámultam ez egyetlen rikító hatalmas Exit táblát ami az ajtó felett virított,a sötétségben. Szinte csak bámultam,a szokásosnál ezerszer unalmasabbnak tűnhettem,csak ide-oda rakosgattam a félig üres poharamat.
Egy váratlan pillanatban,valaki elállta az egyetlen világító dolgot a szemem előtt. Már förmedtem volna rá,mikor is nem akartam hinni a szememnek Georg Listing állt előttem egész személyében. Hirtelen az a korty amit ittam már nem akart akkor olyan könnyen lecsúszni a torkomon.
-MI-MI-MIVAN?-döbbentem le teljesen.
-Jól hallottad babám, GEORG KIBASZOTT LISTING!-kuncogott
-Nos nekem szerintem egy dobbanást kihagyott a szívem,és az összes bennem felrobbanni készülő fangörcsöt elnyomtam,és csak akkor tértem magamhoz,mikor Georg már legalább kettőször köszönt.-Itt egy hangos sikítás hagyta el a száját.
-Na a lényeg viszont az,hogy lelült mellém,és felismert tudta ki vagyok,nagyon durva hogy hírnév szempontjából már egy szinten játszunk A Tokio Hotellel,annyira hihetetlennek tűnt ez az egész szituáció. Egyből elmondtam neki hogy fan vagyok,és annyit dicsértem Georgot,hogy már belevörösödött.Ahhh azok a szemek.... Eddig csak fanoltam Georgot,de úgy érzem mintha ez annál sokkal többről szólna. Az izgalmat pedig persze csak a többi bandatag érkezése növelhette-ezt egy újabb sikítással kísérte.
-Ott voltak,mind Tom,Gustav,Bill!! Érted Lis? Mindenki!! Ott előttem! Azt hittem eszméletemet vesztem. Konkrétan mindenre kértem autó grammot ami csak a kezembe akadt,vagy rajtam volt... Hirtelen el is repült az a két óra,és Georg elkérte a telefonszámom!!! AHHHHH-sikítozott ismételten a telefonba egy hatalmasat.
-Uuuu mivel fogtad meg így Georgot?-kérdeztem
-Fogalmam sincsen,mert körülbelül úgy nézhettem ki mint egy hatalmas paradicsom,a piros arcommal,és  ruhámmal.Ott ültem a Tokio Hotelllel egy asztalnál,ez annyira hihetetlen,és annyira rossz hogy pont nem voltál ott... de sebaj oda így is megyünk még! Főleg úgy hogy a fiúk megemlítették hogy  elég gyakran járnak ide!-Isabellából a telefonon át lehetett érezni a forróságot,és az izgalmat.
-Ahhh el sem tudom hinni-nyögöm miközben  ébben a pizsamámat rángattam fel magamra.
* igen..közben készülődtem az elalváshoz*
-Szerintem ma semmit nem fogok aludni,holnap be sem megyek a suliba,tudod ki dog matek tesztet írni? Mert én biztos hogy nem.-közölte gőgösen.
- Végül is megteheted, a csütörtök így is laza nap-mondom én ezt úgy hogy egy hónapot az iskola környékére sem megyek.
Na de lássuk be kettőnk esete azért teljesen más,mivel én látástól-vakulásig tanulok,Isa pedig nem rossz tanuló,de a tanulás sem az erőssége.
-Na Jolvan most lefürdök!-jelentette ki,és már hallottam ahogyan megengedi a kádban a vizet.
-Rendben! De holnap el ne felejts hívni,főleg akkor ha Georg keresett! Jah és még volna ezer,meg még több kérdésem a fiúkról..Te mázlista-Vágtam be magamat az ágyba.
-Ez már csak természetes,Jó éjt Lis, szeretlek.
-Jó éjszakát,én is szeretlek,szia!-tettem le a telefont.
Abban a pillanatban lekapcsoltam az éjjeliszekrényen lámpáját,és álomra hajtottam a fejemet,mert már nagyon későre járt....