Az ördög a részletekben van.
Caitlyn egy átlagos tini lány aki most költözött Beacon Hillsbe és sok relytejjel, természet felettivel kell megküzdenie, kideritenie, hogy kik az igazi szülei és, hogy mi ő valolyaban amiben Scott és a falka segit neki.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Már négy óra de Stiles még sehol, csak az ágyamon ülve gondolkozok mindenen. Legfőképpen az álmomon. Olyan valóságos volt, valóságos voltam. De betudom annak, hogy rossz álom.
- Caitlyn egy fiú téged keres! - üvöltött fel Landon. Egyből le rohantam egészen az ajtóig ahol Stiles állt és Landon szemezett vele - kincsem, bemutatod a barátodat? - húzott oda magához Landon.
- persze - bólintottam mosolyogva - Landon ő Stiles, Stiles ő Landon a nevelő apám - húztam el a számat - na mostmár mindenki ismer mindenkit, majd jövök, vagy lehet Alinél alszok. Ne várj este - adtam egy puszit az arcára és kiléptem az ajtón.
- elég félelmetes nevelő apád van - nyitotta ki nekem Stiles a kocsija ajtaját. Megmosolyogtatott a tény, hogy ő így látja Landont aki még egy legyet se lennek képes bánatni.
- nem az - ráztam a fejem - csak úgy mond a lánya vagyok. Ő is itt nőtt fel Beacon Hillsbe, Allison apja, Chris a legjobb barátja innen, de nagyon sok mindenkit ismer. Szerintem Dereket is ismeri, egy idősek lehetnek - vontam meg a vállaimat.
- hogy-hogy nevelő? - kérdezett rá egy olyan dologra ami picit a kérdés hallatán marni kezdett, de ő persze ezt nem tudhatja.
- a szüleimet soha nem ismertem, ellentétben Landonnal. Azt mondta, hogy anyám még nagyon régen meghalt ahogyan apám is. Nagyon fiatalon lett velem terhes anya, és elvileg bele halt a szülésbe, apám meg tűzbe, így Landonhoz kerültem - hadartam el neki. A szemeiben sajnálat csillogott - de nem baj, szeretem Landont a világ legjobb második apukája - mosolyodtam el.
Az út csendben telt, gondolom Stiles próbálta megemészteni a dolgokat, amiért nem neheztelek rá hisz megértem. Már picit sötét volt mikor oda értünk. Nem is egy ház volt, hanem egy raktár épület, amiben Derek lakott. Okos itt senki nem keresné, ha olyanba keveredik.
Fent már ott állt egy asztalnál Derek, Scott és Isaac is. Papírokat nézegettek és beszélgettek, de Isaacon kívűl senki nem kapta fel a fejét az érkezésünkre.
- látjátok, a szellőzőn keresztül jutottak be a rablók, ami levezet a páncélteremig, szóval ide - karikázott be Stiles egy helyet a bank alaprajzán - tizenkét órába telt lejutni oda, mert olyan szűkös ott a hely, minden tömör kő.
- be fogunk férni? - nézett fel Scott várva a választ.
- igen de nem lesz valami kényelmes. Valamit a falakat is megerősítették, szóval nem ártana valami fúró, például én gyémántra gondoltam - magyarázta Stiles. Derek megfeszülve támaszkodott az asztalnak.
- nem kell ide fúró - nézte az asztalt Derek, fel se nézett miközben beszélt.
