STREAM APOSZTRÉFA RAHH🗣️🗣️🗣️
A májusi nap akkor reggel utoljára kelt fel abban az évben. Május 31. volt, egész pontosan 4:38. A nagy világosság felkeltette Jankát is, aki most több mint másfél órával szokásos kelési ideje előtt ébredt. Péntek volt. Végre. Ezen a héten is írtak minimum 5 dolgozatot, amikre alig győztek tanulni. Sokan úgy érezték, beleroskadtak a sok tanulnivalóba, de most végre vége a hétnek. Egy napot kell kihúzniuk, és megszabadulnak. Legalábbis két napra, de az pont elég! Utána már mindjárt itt az év vége, és utána ugyebár 2 és fél hónapig biztosan nem zargatja őket senki az égvilágon!
Szóval Janka örült. A lány megtörölte szemeit, és kikelve az ágyból, kiballagott a fürdőbe, hogy fogat mosson, és megfésülködjön, meg az ilyen szokásos dolgok. Abban a röpke két órában, amije még maradt neki, annyi mindent csinálhatott volna, de semmit nem csinált, mert azon gondolkodott, hogy mit is csináljon. De amikor eldöntötte, hogy talán leül telefonozni, akkor már késő volt, és indulnia kellett volna a buszhoz. Felkapta táskáját, és kiszaladt a buszmegállóba, ahol felszállt a szokásos 7:10-es 12-esre, és elindult az iskolába.
Oda beérve aztán rögtön a tesiterem felé vette az útját. Nem az volt az első órájuk, de tudta, hogy a legjobb barátja, Bangchan, az ausztrál osztálytárs, reggelente ott szokott szédelegni az osztályterem helyett.
Janka gyorsan kiszúrta a fiút, aki az egyik padon ült, az ajtóhoz közel.
-Na babám, ki gondolta volna, hogy itt talállak? - gúnyolódott a lány, majd a barátja felé támaszkodott, aki felnézett a telefonjából.
-Igen, Janka, most kivételesen itt vagyok! Ki gondolta volna hogy tegnap óta ugyan olyan idegesítő maradsz? - állt fel az úr is.
-Jaj de mókás valaki. Na sicc fel, nem maradok itt, büdös van. - jelentette ki a lány, majd kiviharzott az ajtón, nyomában Bangchannal, és egyenesen elindultak a termükbe, ahol ugyan szintén büdös volt, de valamivel kellemesebb volt. A fiú beült Janka mellé, a lány legjobb barátnőjének helyére, amíg az meg nem jött, és beszélgetni kezdtek, mint minden szokásos reggel. Meg nyilván 1 kör brawl stars, mert azt muszáj.
De gyorsan eltelt az idő a két fiatal társaságában, ígyhát az óra mutatóka megütötte a nyolcas számot, és becsengettek. Chris visszaugrott a helyére, és ott várta, hogy a tanárnő belépjen a terembe, közben néha-néha hátrafordulva Janka felé, és rámosolyogva. Mindjárt nyílott az ajtó is, és megkezdődött a nap.
2 dolgozat.
Ennyit jelentettek be aznap, ami egy borzasztó szám. Nem tűnik soknak, de ha azt nézzük, hogy amúgymeg az, akkor mindjárt más a helyzet.
-Retkes kémia, nem bírom - panaszkodott Janka a nap vége felé barátja vállára borulva.
-Gyere át ma tanulni, jobb túllenni rajta, nem? - hozta fel az ötletet a büdös nagy semmiből az úr.
-Nekem jó. De akkor csak kémia, vagy matek is mehet?
-Egész hétvégén ott ülnénk, ha az is lenne. Csak kémia, mert azt most nem értem.
-Hát jól van, nekem végülis pont megy ez a téma. Amennyire.
-Szipiszupi, akkor ma hozzám buszozunk. - tapsikolt Bangchan, mint valami kisgyerek.
