2.resz

180 14 6
                                    

Már az étteremben vagyunk és próbálok mindenkit a helyére igazítani. Evelyn 6 tesója kihívásnak bizonyult ugyanis nem felelt meg nekik az ulésrend. A kártyákat amiken a nevük van a földön hevertek. 2 kisfiú és egy lány kergette egymást míg ketten végre a helyükön ültek 1 pedig nekem beszélt.

- Eltudod te ezt hinni? - jön utánam Jackie.

- Mhm biztos - nézek körbe, hogy mindenki megvan e. Mivel a bébiszitter nem érkezett még meg én vállaltam addig.

- Figyelsz te rám? - kérdezi értetlenül.

- Ulj szépen a helyedre utána elmeséled - simitom meg a kezét.

Felmorgott, de szót fogadva leült. Végig nézek az asztalokon majd megáll a tekintetem egy szórakozott nézéssel. Kayden végig mér a szemével, figyelmen kívűl hagyom majd tovább nézelődőm. Ránézek Evelynre aki a vendégekkel beszélget, és mikor észre veszi, hogy figyelem rám néz és elmosolyodik, vissza mosolygok majd Evelyn betessékel mindenkit az étterembe.

Miután sikeresen vegeztunk a kihozott ételekkel, kezdődhetett a zene. Evelyn nem akarta a hagyományos esküvői zenéket, jobban szerette volna ha diszkositva lett volna az egész, de ennek csak a fele sikerült. Abban egyeztek meg, hogy éjfél elött tipikus esküvői zenék lesznek és utána lehet csak diszkó zene. Bár ennek Mary néni nem igazán örült, de beleegyezett.

Evelyn tesoi felálltak a zene hallatára és elkezdtek táncolni, kivéve Bryan aki a telefonját nyomkodta. Mikor észrevette, hogy nézem felállt és leült mellém. Tovább folytatta a telefon nyomkodását, de szerintem látta, hogy milyen szerencsétlenul ulok egyedül.

Pár percig nézem mit csinál majd egy kezet érzek meg a vállamon. Evelyn uvolti túl a zenét.

- Gyere, drágám - húz fel majd kivezet a tánctérre.

- Úgy érzem mintha lépnék egyet ebben a ruhában és szét szakad - uvoltom a fülébe mire felnevet és megpörget.

- Csodálatosan nézel ki ne aggódj - mondja még mindig nevetve.

- És ezt pont te mondod - húzom össze a szemem mire elmosolyodik.

- A bébiszitter hamarosan itt lesz, tudnád fogadni? - uvolti.

- Persze, na addig táncolj - pörgetem meg majd elengedem a kezét.

Kimegyek az étterem elé elkezdek várakozni. Az étterem ajtó csukodását hallom mire arra kapom a fejem. Kayden lép ki rajta és lassan felém jön.

- Éjfélkor eltudnád intézni, hogy ki tudjak valamit vetíteni? - kérdezi.

- Igen, persze - bólintok.

Neki dől az étterem falának és kíváncsian néz rám.

- Miért vagy itt kint? - kérdezi mire meglepetten rá nézek.

- Kayden Wilsonnal beszélek? - kérdezem mire felvonja a szemöldökét - mióta érdekel téged, hogy mit csinálok?

- Csak kérdeztem, kár volt - sóhajt.

- És visszatért - bólintok megnyugodva.

Egy érzelem suhan át az arcán és a szája vége már majdnem, hogy felfele kanyarodik, de aztán elnyomja.

- Jól áll a zöld - mondja majd bemegy az étterembe.

Teljesen lesokkolodva állok. Nem is tudom melyik sokkolt le igazán. Vagy az, hogy Kayden Wilson megdicsért és semmi szarkazmus nem volt a hangjában vagy az, hogy egy iszonyúan jóképű (attól még, hogy utálom, még a vak is látja, hogy jól néz ki) férfi dicsért meg. Lényegében mindkettő.

A gondolatomat a bekanyarodo kocsi szakítja félbe.

...

Újból Bryan mellett kötök ki aki ugyanazzal a játékkal játszik amivel játszott az esküvő elején.

- Mi lenne ha letennéd és kimennél táncolni? - kérdezi a bébiszitter akinek az egyik kezét Lucy (Evelyn 3. tesója) fogja.

Bryan felnéz rá majd gúnyosan megszólal.

- Később - mondja majd vissza fordul a telefonjához.

A bébiszitter hulledezve néz rá majd ott hagyja. Egy nevetést elfojtva figyelem a táncoló embereket.

- Egy ilyen szép nőnek nem kéne itt uldogélnie egyedül - simitja meg valaki a hátam.

Mosolyogva hátra fordulok majd Evelyn unokatesójával találom szembe magam. Nash mosolyogva nyújtja a kezét táncfelkérés jeléül. Mikor kivezet a táncparkettre akaratlanul keresek valakit. Kayden a bárpultnál áll alkohollal a kezében. Észreveszi, hogy nézem ezért felém kapja a fejét.

Nash elkezd konkrétan ugrálni közben a kezemet rángatja. Az biztos, hogy nem egy táncművész. Rám mosolyog mire kínosan felnevetek és elkezdem keresni Evelynt, hogy legyen okom elmenni. Kayden a helyére megy ahol leteszi a poharat és felénk sétál.

- Elnézést uram - böki meg a vállát Nashnak - egy táncra elvinném a hölgyet.

Meglepetten ránézek Kaydenre aki továbbra is a pattogó Nashra néz aki mikor észre veszi ki szólt hozzá ledermed.

Na igen. Kaydenrol tudni kell, hogy a munkája eléggé híressé tette. Nash dadogva elengedi a kezemet majd bólint.

- Később még beszélünk - kacsint rám mire elrejtve a "biztos, hogy nem" arcomat bólintok.

Kayden megfogja a kezem majd megpörget.

- Áá, nem is tudtam, hogy tudsz táncolni - mondom mire felsohajt.

- Szóval azt akarod mondani, hogy "köszönöm, hogy megmentettél az ugráló bolhátol" - mondja mire felnevetek.

- Igen, köszönöm.

Biccent egyet majd tovább táncolunk.

- Bár szívesen táncolnék a bolhával mint veled - mondom.

- Akkor szólok is neki - bólint, felnevetek majd hagyom, hogy újból megpörgessem.

- Ezt teszi veled az alkohol? - vonom fel a szemöldököm - kedvesebb leszel tőle?

- Haha, nagyon vicces - mondja fapofával.



Remélem tetszetooos, és igyekszem beindítani esku a sztorit, csak nem szeretném, hogy gyorsan haladjon.
Xx

Túl közel voltunk a csillagokhozTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon