A rejtély

A rejtély: Szomorú napok

  Barbi és Csenge kiléptek az életünkből. Ez életem legrosszabb nyara. Ennek az egésznek nem kellett volna megtörténnie. Csenge szülei értesítettek, hogy augusztus 7-én lesz a temetés. Azaz 2 nap múlva. Ma Vivi rám írt, hogy van e kedvem szórakozni, vagy limonádét árulni. Bah, szórakozni...Írtam neki hogy nem, egyedül akarok lenni. Egész nap egyedül voltam, és minden percben Csengére gondoltam, meg persze néha Barbira, hogy milyen rohadék. Elaludtam nagy nehezen, majd másnap reggel szó szerint úgy néztem ki mint egy zombi. Kócos haj, sápadt arc stb...Anya meg is ijedt tőlem. Sebaj, nagy nehezen megreggeliztem, és rendbe tettem az arcomat. Hát, annyira nem sikerült, úgyhogy kivasaltam a hajamat, és raktam fel sminket. Gondoltam sétálok kicsit a szabadban, de mikor mentem volna haza fele leszólított egy férfi.
-Szia-Hogy hívnak?-kérdezte ijesztően
-Omm-lepődtem meg-I don't speak Hungary-improvizáltam
-Ne játszd magad, hallottam az előbb amikor telefonáltál.
-Mit akarsz?-adtam meg magam-Nekem mennem kell haza
-Oké de előbb gyere velem, a furgonomban van valami-Hah, azt hiszi hülye vagyok.
-Rendben megyek-megfordult én meg elszaladtam hazáig. Kb akkor vett észre, amikor a furgonhoz ért, láttam messziről, ahogy szalad felém, de én már haza értem. Hülye.
Otthon csak anyu volt, és épp laptopon dolgozott valamin, amikor megérkeztem felnézett, és megkérdezte miért furcsa az arcom.
-Ja semmi, semmi-felmentem a szobámba, és előkészítettem a holnapi ruhámat, amit a temetésre veszek fel. Egy hosszú fekete szoknya lesz és egy fekete magassarkú. Ma elmentem és megvettem neki a kedvenc virágját, és egy kis fekete virág csokrot. Hamar elment a nap, tehát már ébredtem is reggel 8:00 kor, és akkor realizáltam, hogy úristen, a legjobb barátnőm temetésére készülődök. Felvettem a ruhámat, majd raktam fel sminket ami alapozóból, korrektorból, pirosítóból, szempillaspirálból, szájfényből és egy tusvonalból állt. Ezek után kivasaltam a hajam(persze mindez előtt meg is reggeliztem meg a többi)és 10 körül elindultunk .
-Ti hova mentek?-kérdezte a húgom mielőtt kiléptünk az ajtón
-Csenge temetésére-feleltem
-Uh, tényleg-csapott a homlokára-Mehetek veletek?
-De ma át jön a Nelli, nem?-kérdezte anyu
-Igen de szólok hogy 3 órával később jöjjön. Ez most fontosabb, azért én is szerettem Csengét.
-Oké, gyere-elindultunk a kocsihoz
-Beüljek hátra Lanához?-kérdeztem anyát.
-Ha akarsz
  Beültem hátra a húgomhoz, majd elindultunk. 10:35 re értünk haza, tehát 10 percet várni kellett a kezdésig. Amikor elkezdődött a szertartás, rögtön sírni kezdtem. A végére mindenki kisírt szemmel ment ki. Olyan 14:00 órakor értünk haza, és mindhárman leültünk az ebédlőasztalhoz, és csöndben ültünk.
-Hát ez durva volt-szólalt meg Lana
-Ja-bólogattam
Pár perccel később kopogtak, és anyu kinyitotta az ajtót. A férfi elkezdett hátra nézni, és mikor meglátott engem meg a húgomat, akkor azonnal kiegyenesedtem és ijedten néztem.
-Anya, csukd be az ajtót-parancsoltam rá ijedten
-Miért mi a baj?-fordult hátra, mire a férfi félre lökte anyu karját, és bejött, majd egy kést tartott a nyakamhoz.
-Most velem jössz vagy elvágom a nyakad-mondta fenyegetően, mire anyu idegesen rá üvöltött és felpofozta, erre a férfi erősen megvágta anyu arcát, a szeme alatt. Ekkor felordított és a fájdalomtól alig bírt csinálni bármit. A férfi megragadta az alkalmat és kiráncigált, de anyu nyilván nem hagyta.
-Engedd el te köcsög rohadék-kiabált anyu de a férfi a hasába rúgott mire anya hátra esett a földön, és a férfi kivette a kulcsot majd bezárta az ajtót. Anyu még láttam hogy valamivel próbálja kiütni az ajtót, és végül sikerült is, de addigra a férfi bedobott hátra, és nyomta a gázt(persze úgy, hogy majdnem kitört a nyakam). Anya próbált utánunk jönni, de egyszer azt láttam hogy nincs mögöttünk egy autó sem. Elraboltak...