Heartbaker

2. fejezet

"Majd szép lassan kinyílik az ajtó.
Baszki, baszki, baszki ez a bátyám. - pánikilok be, a kellemes helyzet hirtelen kellemetlenné kezd válni."

- Ti mi a faszt csináltok, de most őszintén. - kiabál az idegtől kicsattanva a drágalátos bátyám.

Aiden leereszt az öléből, majd a tarkóját vakarássza, közben lassan a szeme sarkából rám sandít.

- Mi... mi... Mi csak öhmm... Aiden segített a pókot el hessegetni a fal sarkából. - rögtönzök, egy full kamu és értetlen sztorival.

- Kurva nagy szerencsétek van, hogy nem  apa nyitott rátok, hogy így vagytok. Ha ő meglátja nektek vége! - mondta fenyegetően, majd ujját mutatva kitávozott a szobámból.

- Miért nem tudtál jobbat ki találni? - kérdezi Aiden karba tett kézzel.

- Még te magyarázol nekem? Te meg sem szólaltál. Nekem kellett vinnem az egész balhét, ahogy mindig. - válaszolok, majd Aiden ledermed.

- Bri, sajnálom én csak... - próbálja ismét a helyzetét menteni.

- Menj ki a szobámból! - utasítom, majd szép lassan lehajtott fejjel battyogtott ki a helyiségből.

Fuhhhh... - fújóm ki a levegőt, mikor az ágyra huppanok. Baszki, most lehet haragszik rám? - ahjj nem tudom.
 
                                  °°°

- Brittany. Hahóóó? - integet a szöszke csajszi a fejem előtt, hogy ki zökkentsen a gondolataimból, ami nagyjából Aidenről szól és arról, hogy haragszik e.

- Hmm? - válaszolok zavartan, de még mindig bambulva.

- Felelsz vagy mersz? - teszi fel a kérdést, majd ki zökkenek, hogy ne tűnjek pszichopatának.

- Őhmm, merek. - választom életem legrosszabb döntését.

- Csókold meg azt a fiút, aki a legjobban kedvelsz. - mondja büszkén és össze pacsizik a mellette ülő, hosszú barnás szőkéd hajú csajszival.

Körbe tekintek a társaságban, majd a szemem megakad egy fekete hajú, agyon tetovált, magasnak tűnő srácon, akinek láthatóan szenvedély ül ki a szemére. Azonban, ahogy tovább tekintek, meglátom Aident, aki úgy szúr, mintha meg akarna ölni. Mellette egy vörös hajú lány ül, akinek a combját fogja. Itt az idő, hogy féltékeny legyen! - forog a fejem körül a "kis ördög".

Ismét a fekete hajú srácra pillantok, aki kacér mosolyt ejt. Tudtam, hogy a száján vagy a helyem. Rohadtul tetszett, a nézése a szája és a kinézete is vonzó volt. Nem haboztam, megigazítottam a vörösen izzó, combig érő ruhámat, fújtam egyett, majd a srác felé iramodtam. Mit sem habozott. Ahogy elé léptem, felállt a helyéről és lekapott. Nagyon szenvedélyesen csókolt. Az alkoholt nem nagyon lehetett érezni benne sem, ahogy bennem sem. Talán egy sört vagy egy kis koktélt ihatott. A derekamat körül fogta, majd úgy húzott magához. Reflexből a nyaka köré fontam a karom, majd egyik lábom fel emeltem. Mindenki ujjongni kezdett. Eltávolodtam tőle, majd zavartan a helyemre ültem.

A tekintetem ismét Aidenre vándorolt. A srác, a dühtől kicsattanva nézett rám. Össze ráncoltam a homlokom, majd furcsálva figyeltem, hogy mit tátog Ady. 
Nem értettem a nagy hangzavar így is mindent elnyomott és tudni kell rólam, hogy nem megy a szájról olvasás.
Aiden egyik pillantról a másikra felállt, majd a karomtól fogva kezdett kihúzni a kijárat felé. 

- Ezt miért csináltad Brittany? - mondja idegesen és a tekiktete szinte lángol.

- Mégis mit? - teszem karba kezeim és Aiden arcát fürkészem.