A ház előtt nem más állt mint Jake. Teljesen le sokkolodtam. Egyrészt nem értettem miért áll ilyenkor kint másrészt hogy miért szugerál. Probáltam nem észre venni hogy engem néz. Folymatosan, vegig nézte még elérek a ház elé majd csak megszólatlt végre.
-Sunghoon! Nincs kedved egyet beszélgetni?-kérdezte azon a gyönyörű hangján. Imádom még most is. De mpat kérdésére kell koncentralnom. Nem is tudom mit mondjak neki. Miért pont ma es pont most.
-Hát Jake nem tudom...-probáltam kibujni a kérdése alól de csak nem sikerült.
-Jaj Sungie nem lesz semmi baj. Csak egy kis beszélgetés nem halsz bele.-a becenév hallatán elolvadt a szívem itt mar fixen biztos voltam benne hogy tényleg akar valmit így csak bele mentem.
-Jolvan, egyefene.-mondtam majd megindultam fele.
Elé érve meglepetésemre mmegölelt. El sem tudtam hinni hogy ez tényleg megtörtént teljesen le voltam fagyva és csak pár pillanat mulva öleltem vissza. Őszínten meg kell mondjam mar kurvara hiányzot ez. Az illata a testének melege. Ez kell nekem.
Majd egy jo par perc állás utan betesékelt a lakasba ugy hogy kozben kezemnél fogva huzzot maga után. Olyan volt mintha először járnék ott pedog már vagy ezerszer voltam ott. Jobban ismertem már mint a saját lakásom. De most egyátalán nem ez volt a. lényeg.
Az utunk a szobája felé vezetett. Itt már valahogy éreztem hogy ebből nem csak beszélgetés lesz de ezt egyátalán nem bantam. Vagytam rá minden hogy. Hiányzot minden porcikája mar csak a közelsége is. Mindene.
-Sungie, tudod én nagyon sajnálok mindent! Rohadt hülye voltam mindenben. Nem is tudom miért hittem annak a ribancnak ahelyett hogy neked hittem volna. Teljesen hülye vagyok. És nézd meg most meg itt állok előtted szinte sírva hogy mekkora egy fasz vagyok.-ebben a pillanatban kezdtek el lefolyni arcárol a sós könyvseppek. Olyan borzalmas így láttni őt. Lassan nyultam arca felé hogy le tudjam törölni arcáról a könnycseppeket. Kezemhez ugy bukt mint egy baba kutya. Olyan aranyos mikor ilyen erzékeny.
-Jakey nincs semmi baj. Tudod először haragudtam rád de már a haragnak egy nyoma sincs feléd. Annál egy sokkal erősebb érzelmem van feléd.-ezt a pár mondatot kinyögve egyből ajkára tapadtam. Sokkal édesebb mont bárki másé. Imádom, teljesen megbabonáz. Ha lehet valaminek a fuggőjének lenno akkor én Jake csok fuggo vagyok.
A csokunl levego hiany miatt megszakadt. Miutan elvaltunl nem martem Jake szemébe nézni féltem hogy mit gondolhhat rólam. Majd kezét éreztem neg arcomon ami probálta fejem felemelni.
-Sungie nézz rám.-mondta édes hangján amitől még a hideg is ki rázott. Par pillanat mulva lopva ránéztem és már vörösödött is a fejem. Mar csak egy pillanat is elég ahoz hogy ezt csinálja velem.
-Jake....én...nem..tudok..-probáltam nyökögve mondani valami érthetőt. Annak elenére hogy nemet mondtam mégis felemeltem a fejem és szemébe néztem. Szeretlek Jake. De ezt nem mondhatom ki.
-Sungie én még mindig érezek valamit írántad.-mondat.-És tudom hogy te valoszínűleg hallani sem akarsz arról hogy mi újra.....-nem engedtem hogy befejezze és egyből rávágtam.
-Jakey én akarok hallani rola. Én még mindig szeretlek. Attól a naptól kezdve mai napig. Minden nap minden órában minden percben. Szeretlek.-mondtam neki.
-Sungie....én nagyon szeretlek.-mondta majd ajkaimra tapadt. Teljesen elvarázsolt megint ez az ember. Imádom minden porcikájat. Olyan ahh.
-Jakey... tudod én azt hittem hogy soha többet nem akarsz láttni. Mert hát nem kerestél plusz az a poszt.-mondatom végét már alog lehetett hallani de gondolom Jake hallota hiszen csak pár centire állt tőlem.
-Miről beszélsz Sungie? Milyen poszt?-kérdezte kissé aggodó hangok Jakey. Ezen meg voltam lepődve hogy nem tudja miről beszélek hiszen nem rég tette ki hogy egy lányal van együtt egy képen.
-Hát az amit ma tettél ki....egy lánnyal.-ahogy komondtam ezt a mondatot bárcsak ne tettem volna. Olyan hülye vagyok. Minek is mondtam én bármit. Jake elégg furán nezet rám és nem értettem miért.
-Sungie, olyan kis buta vagy. Ő a hugom.-mondta szinte már nevetve. Ugy elszégyeltem magam hogy mar a sírás szélén álltam. Mar szipogtam is aminek halá Jake észre vette hogy pigyergés határán állok. Kezét állam alá vezete majd magával szembe fordított és milyen szemembe nézett.
-Sung, ne sírj. Nincs semmi baj, hidd el nem azért mondtam mert rosszat akarok. Csak nem tudtam hogy ez neked rosszul esik. Neharagudj!!-Jakey olyan őszintén bedzélt hogy mar majdnem azon sirtam hogy ilyen aranyos. Komolyan hogy lehet valaki ilyen. Imádom!! Még jó hogy nem hallgatam Hee-re és léptem tovabb vele vagy akár mással. Jó volt az életben másodgyára a megérzésem.
Az első amikor Jakekel össze jöttem.
A második hogy nem hagytam el annak ellenére sem hogy már nem voltunk együtt.
-Szeretlek Jake!-mondtam es egy puszit nyomtam ajkaira.
-Én is szeretlek Sungim-mondtqm majd ő egy érzelmesebb csókba vont engem.
Vége.
Hát csak itt van a vége. Remélem nem lett olyan borzalmas. Ha tetszet akkor kérlek jellezd felém valahogy!! Addig is puszi mindenkinek!!<33
