1 - Rejtélyes eltűnés

3 1 0
                                    

Ez a nap is úgy indult, mint az összes többi.

Főszereplőnk Tuba egy átlagos gyári munkásként tengette mindennapjait. Eleinte egész vidáman; hajnali 9-re járhatott be dolgozni (irodista létének legnagyobb kiváltságaként), egész nap macskás videókat nézhetett, fehér köpenyben, emelt fővel járkálhatott a raktárosok között, és 10 percenként kávészünetet tarthatott.

Ám azon a végzetes napon minden megváltozott.

Tuba az irodában ült, és az undorítóan-édes karamellás-kávéját kortyolgatta, míg egyszer csak a légkondi monoton búgásán és a rasszista megjegyzések viharán túl egy ismerős hangra lett figyelmes. Mintha a nevén szólította volna.

- Tuba! TUBA! -

Amint megpillantotta a furry-t hevesen az asztalra csapta a poharát, és megigazította azt a pár tincset a fején.

- Bogumír! - nyújtotta a kezét egy szívdöglesztő mosoly kíséretében - Drága barátom, mi járatban errefelé? -

A macska feltűnően gondterhelt volt.

- A vezetőség küldött, de ne itt beszéljünk - húzta odébb - Tuba, szükségem van rád. Óriási a baj. -

Tuba a munkaviszonya során először megijedt. Elég jól ismerte Bogumírt ahhoz, hogy tudja; ez a furry nem tréfál.

- Mi történt? -
- Magam is nehezen hiszem el, de bekövetkezett a legrosszabb amire számítottunk. - Tuba szemei kikerekedtek.
- Ugye nem azt akarod mondani..? -
- Sajnos de. A 25-0711-7027-4-71-es cikkszámú targonca... eltűnt... -
- Hiszen ez lehetetlen! - kiáltott fel Tuba, de barátja azonnal leintette.
- Csitt! Ne ilyen feltűnően! -
- Bocsánat - lehalkította a hangját - Mégis hogy történhetett ez? -

Bogumírból ezután csak úgy ömlöttek a szavak.

A furry egy kimondottan fontos személynek számított a gyáron belül. Raktárvezető volt, közvetlenül a front office alatt. Minden reggel ugyanazt a rutin követte, immáron 10 éve; megérkezett, kezet fogott a kollégáival, megnyitotta a műszakot, elkortyolta a szokásos reggeli undorítóan-édes-karamellás-kávéját (valójában legszívesebben meleg tejet ivott volna, de érett, felnőtt macska révén ezt nem engedhette meg magának), majd felkiabált a front officeba.

- ARANYSZAKÁLL! ENGEDD LE A SZAKÁLLADAT! -

Kollégája készségesen lehajította gyönyörű, szépséges, lélegzetelállító, fenséges, festői, magasztos, pazar, nagyszerű, pompás, fényűző, esztétikus, ízléses, mutatós, elragadó, bámulatos, magával ragadó, mesébe illő, bársonyos, őszülő szakállát, amin Bogumír felmászott az irodába.

- Bogumír! - köszöntötte Aranyszakáll - Jól éreztem, hogy fogytál? Csak úgy ragyogsz ma! - veregette meg a macska széles vállát.
- Ah, ugyan! - nevetett zavarában, majd gyorsan témát váltott - Cupido még nem érkezett meg? -

Bogumír kollégájuk üres asztalára pillantott - már ha lehetett asztalnak nevezni. Sokkal inkább hasonlított egy papírokból készült hegyvonulatra.

- Nagyon zsúfolt a napirendje mostanság - emelt fel Szakáll egyet a számtalan papír közül - Meglehetősen megváltozott mióta előléptették. -

Aranyszakáll arcára jól látható szomorúság ült ki. Állítólag ő és Cupido rendkívül közeli barátságban voltak, egészen az íjász előléptetéséig - és Bogumír megjelenéséig. Elhamarkodott lenne arra következtetni, hogy ez a macska miatt történt?

Bogumír ahogy lassan végigmérte a roskadozó íróasztalt egy, a többitől feltűnően kiemelkedő papírt pillantott meg. Közelebb lépett és a kezébe vette. Elsőnek csak a lap szélén hagyott firkák tűntek fel neki, amik Cupidót és őt ábrázolták kézen fogva, és szívekkel keretezve. Utána az áthúzott, kisatírozott mondatok. Majd pár pirossal bekarikázott szó; "a 25-0711-7027-4-71-es cikkszámú targonca eltűnt".

A macska rémülten hátrahőkölt, és leejtette a papírt.

- Bogumír! Barátom, mi történt? -

A torkán megakadtak a szavak, és csak mutogatni tudott a leesett nyomtatványra. Aranyszakáll felvette, és pár pillanat múlva ő is eltorzul ábrázattal meredt a lapra.

- Hiszen ez képtelenség! Ki a felelős ezért?! -
- Legjobb tudomásom szerint Antal felel a targoncák biztonságáért - szedte össze magát Bogumír - Bár az sokat sejtet, hogy Cupido asztalán volt, ki tudja mióta.
- É-én - kezdte dadogva Szakáll - Nem gondolom, hogy Cupidónak köze lenne ehhez. Nem ilyennek ismertem meg. -

Bogumír pillanatok alatt összeszedte magát.

- Sajnos minden bizonyíték arra utal, hogy egy hosszútávú átverés áldozatai vagyunk - vette ki a lapot kollégája kezéből - Egy targonca eltűnésének bejelentése, különös tekintettel a 25-0711-7027-4-71-es cikkszámú targoncára nem csak egy egyszerű szakmai hiba. Ez egy árulás a vállalatunkra nézve. -

Aranyszakáll idegesnek tűnt.

- Csak nem azt feltételezed, hogy Cupido átállt a Caleohoz? - köpte a szavakat - Bogumír, ezt te sem gondolhatod komolyan! -

A macskának csak ennyi kellett. Az elmúlt időszak nehézségei és a raktárvezetői felelősség súlya egyszerre tört ki rajta.

- Azt hiszed nekem nem fáj?! Hogy én nem reménykedem, hogy ez az egész csak egy ostoba tréfa?! - a tekintete sötét volt, a szemei könnyesek - Cupido az én barátom és kollégám is, nekem is ugyanolyan nehéz ez, mint neked... A bizonyítékok tekintetében azonban azt kell feltételeznünk, hogy Cupido elárulta a Vontinentalt. Sajnálom Szakáll. -

Egy pár perc csend következett. Szakáll leült az íróasztalához, a háta remegett.

Biztosan csak álmodik. Cupido bármelyik pillanatban betoppanhat, hogy kimagyarázza magát. Lehet, hogy ez az egész csak egy ostoba tréfa, hiszen Antallal sokszor megesik, hogy elveti a sulykot és túlzásokba esik. Így próbálják rászedni Cupidót! Hiszen az ő kis íjásza sosem tenne ilyesmit...

...majdnem elfelejtette mennyit változott az elmúlt 10 évben. Ha Bogumír sosem jelenik meg talán már férjek lennének, és a közös gyermekeiket nevelnék... mindezek ellenére nem tudott haragudni a macskára. A gyárban mindenki felnéz Bogumírre, aki mindigis becsületesen és lelkiismeretesen végezte a munkáját, és aki az előléptetése ellenére sem veszítette el önmagát, és macska létére ember tudott maradni - ellenben Cupidóval.

- Akármennyire is fáj, de el kell ismernem, hogy igazad van. - szedte össze magát Aranyszakáll - Mi a következő lépés? Mit tegyünk Bogumír? -

- Cupidónak felelnie kell a tetteiért a vezetőség, majd egy rögtönítélő bíróság előtt. Amennyiben szerencsés a bitófát elkerülheti. Ha azonban nem... - a tekintete a kezében nyugvó papírra tévedt - Barátom, akkor fel kell készülnünk a legrosszabbra. -

 -

Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
Naabot mo na ang dulo ng mga na-publish na parte.

⏰ Huling update: Sep 24 ⏰

Idagdag ang kuwentong ito sa iyong Library para ma-notify tungkol sa mga bagong parte!

A 25-0711-7027-4-71-es cikkszámú targonca nyomábanTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon