Péntek van, mehetünk haza, végre.
Reggel Zsoltival mentem a buszmegállóba, csak ő elöbb leszállt mint én mert nem egy helyen tanulunk sajnos. Mai nap igazából nem történt semmi se, unalmas tanórát voltak, olyan hatalmas ez az iskola hogy már háromszor eltévedtem.
Délután amikor felszálltam a buszra, megláttam hátul Zsoltit. Nyilván odentem hozzá, de fura volt nekem, nem olyan volt mint szokott, rossz kedvébe van ahogy látom, egész úton nem is szoltunk egymáshoz, majd amikor a buszpályaudvaron leszálltunk, elváltak útjaink, attam neki egy csókot, és rohantam a buszra, de ő nem is viszonozta...*Time skip*
Már szombat van. Anyámnak segítek épp takarítani amikor kaptam egy üzit Zsoltitól.
~~~~~~~
Cső, figyu hadjuk ezt, apámmal kell foglalkoznom és az életemmel, nem illik bele egy kapcsolat, főleg nem te, sajnálom.
~~~~~~~
Utolsó szemét patkány, miert nem tudta volna akkor a szemembe mondani.
Hogy sírtam-e? Hát persze, első tini szerelem, első csók.. nyílván fáj a dolog, de majd átvészelem valahogy.Mivan?! Azt hittétek Zsoltiról fog szólni az életem, vagy ez a story? Phff, hadjuk már. Még folytatódik...
VOUS LISEZ
Csak barátok?
Roman d'amourEz a történet két középiskolás fiatalról szól akik idő után egyre jobban megismerik egymást