Nothing in this world || c.g

2.| Again & Again

⛧°。Say my name, say my name
Say my stupid name
It's stupid how we always seem to do it again。 °⛧

Másnap reggel mikor fel kelltem Carl már nem volt ott. Se egy levél se semmi. Össze pakoltam és elindultam haza, de mikor be léptem a bejárati ajtón látom hogy Jessie az ajtó előtt áll és eléggé ideges volt. Tudtam hogy azért mert tegnap csak úgy szó nélkül elmentem.

– Tudom, tudom.. Elmentem és nem szóltam. Csak rosszul voltam és kellett egy kis friss levegő és Maggei-ék haza kísértek. – mondtam mire Jessie vett egy mély levegőt.
– Legalább szólhattál volna. – Jessie elkezdte masszírozni az orr nyergét és sóhajtott – Gyere, kész van a reggeli. Egyél valamit.
Bólintottam egyet és be sétáltam a konyhába majd le ültem a az asztalhoz. Egy ideig még piszkáltam az ételt majd elkezdtem kisebb falatokkal enni. Viszont meglepetésemre Jessie olyat kérdezett amire számíthattam volna.
– Carl-al voltál az este? Rick kérdezte hogy nem láttuk-e mikor mentek volna haza.
Egy kissé lefagytam majd lenyeltem az ételt és bólintottam.
– Vele voltam egy ideig. Ki jött utánam hogy megnézze hogy vagyok. De várj.. Rick? Ő a vezetőjuk, nem?
Jessie bólint egyet miközben elkezte elmosni a tányérokat.

*ੈ✩‧₊˚༺☆༻*ੈ✩‧₊˚

Később a szokásos történt. Sam a szobámba az ágyon kuporodva még Jessie és Pete veszekednek. Megint. Egyszer csak egy csörömpölést hallottunk és Ron lépett be a szobába.

–  Sam kérlek menj a szobádba, szeretnék beszélni Maddyvel.

A fiú egy ideig furcsán nézett mire ki ment a szobából. Amint becsukódott az ajtó Ron egy ideges pillantást vetett felém, tudtam, hogy ez nem jelent jót.

– Hol a faszba voltál tegnap este? – hallani lehetett a hangján, hogy próbálja nem felemelni a hangját. Egy kis ideig csöndbe voltam mire előálltam ugyan azzal a sztorival, amivel Jessie-nek.

– Tegnap rosszul lettem ezért ki mentem a levegőre és Carl ki jött utánam, hogy megtudja, hogy vagyok, majd Maggie-hez és Glenn-hez mentünk.

– Nem lett volna egyszerűbb ide jönni? Elvégre ez az otthonod.

– Maggie-ék voltak közelebb. Amúgy is mit érdekel annyira? Követtél volna tudtad volna hol vagyok. – mondtam, de egyből megbántam mert Ron a falnak nyomott a torkomnál fogva és a szorítása sem volt valami gyenge.

– Ugye tudod, hogy simán elintézem, hogy kirúgjanak Alexandriá-ból? – mikor nem válaszoltam szorított a nyakamon mire bólintottam egyet. – Én is így gondoltam. – mondta mire egy csókot lehelt az ajkamra. Amióta itt vagyok erőteljesen kihasználja az alkalmakat mikor Jessie és Pete veszekszik.

Hirtelen Ron ajkát éreztem a nyakamon, de nagy szerencsémre valaki kopogott. Ki fújtam azt a levegőt, amit nem tudtam, hogy bent tartok amikor Ron egy halk káromkodással elhúzódott és az ajtóhoz lépett, hogy ki nyissa. Egy mosolyt erőltettem az arcomra mikor megláttam Jessie-t az ajtóban. De az a mosoly hamar eltűnt mikor megláttam a liala foltot a szeme alatt. Egy kis kínos csend után Jessie elküldte Ron-t, hogy nézzen rá az öccsére. Mikor Ron távozott Jessie visszapillantott rám egy halvány mosollyal.

– Rick kérdezi, hogy nem szeretnél vigyázni egy kicsit Judith-ra.

Egy halvány mosollyal az arcomon bólintottam. Aggódva néztem Jessie-re miközben a bejárati ajtó felé vettem az irányt. Egy szurós pillantást vetettem Pete felé aki éppen egy sört bontott meg a hüttőből. egyszer csak megéreztem Sam kezét az enyémbe.