2.💚

20 2 1
                                    

Fény, végre fény! Mintha eddig sötétségben élt volna. És egyre csak erősödött, mire hirtelen megjelent egy maci. Egy maci, ami zuhant.

Kopott, széttépet, egyszemű kis plüss volt. Harrynek nagyon ismerős, de nem tudja honnan.

Hirtelen megjelent egy papírköteg, amint a maci landolt. Abba esett bele.

Homályos írások jelentek meg a papírokon.

Harry lassan elkezdett közeledni felé.

- Harry -hallott meg egy semmiből jövő halk kiáltást.

- Harry! -egyre csak hangosodott.

- HARRY!
*

- Boo! -ébredt fel Harry.

Továbbra is erős fény vette körül. Mást nem is látott azon kívűl. De várjunk csak! Ki vagy mi az a Boo? Miért ejtette ki ezt a száján, amint fel kelt?

Harry kezdte érzékelni, hogy valószínűleg valahova be van zárva.

Kicsit felemelte a fejét, hogy le tudjon nézni a testén. Feküdt, és rá volt kötözve valamire.

Fel akarta emelni a kezét, hogy ki tudja szabadítani magát, de ekkor vette észre, hogy a keze is ugyanúgy le van szorítva. Nem tudott megmozdulni.

Egyre valósabbá vált minden, és szépen lassan fel fogta, hogy nem tud kiszabadulni, bármiben is legyen. És ha az nem lenne elég, még gyengének is érezte magát ahhoz, hogy bármit tudjon ellene tenni.
Kezdett pánikba esni.

Amiét csak tudta, próbálta megmozgatni. Légzése kezdett felgyorsulni, és csak rángatózott, ahogy tudott.

- Hol vagyok? Segítség! -próbálkozott a hangjával, amint rájött, hogy olyat is tud.

Hirtelen egy nyikorgó hangra lett figyelmes.

- Uram atyám! -kiáltott egy női hang.

Harry több hangot nem hallott, ezért tovább próbálkozott az erős kötelek kiszakításával.

- Felébredt! Gyertek gyorsan!

Harry nem értette mi zajlik körülötte. Rikító világosságon nem látott semmit, bármerre nézett. Aztán hirtelen megszűnt az is. Újra sötétség lett.

Valami elkezdett mozogni alatta, és érezte, ő is mozog vele, mire megint csak fényt látott, és amint felnézett alakokat vett észre, akik körülötte álltak.

- Harry, látsz minket? -szólalt meg újra egy női hang, de Harry nem fogta fel kitől vagy honnan jött.

- Várj! Ne most! Előbb vigyük át egy másik kórterembe. -hallott meg egy férfit is.

Megint elkezdett mozogni alatta valami, és pár embert mindig látott maga felett.

Lassan oldalra fordította a fejét. Minden olyan fehér.

Elhaladtak egy ember mellett, aki valamiben ült. Valami kerék...szék. Tolószék! Észrevette a négyzet alakú dolgokat is a...falon, felette számokkal. Ajtók!

Egyre több mindent érzékelt maga körül, köztük azt is, hogy mászkálnak fel-alá mellette.

Szinte mindenki fehérben mindenki ilyen fehér köpenyben volt.

Olyan, mintha...kórház, igen! Egy kórházban van.

Újabb nyikorgásra lett figyelmes, ami valószínűleg az ajtó lehetett, és megszűnt a mozgás.

Harry feszülten nézett körbe a szobában, ami tele van gépekkel, műszerekkel. Most már biztos benne, hogy egy kórházban tartózkodik.

Teljesen avval volt elfoglalva, hogy ki találja hol lehet, így csak most vette észre, hogy már nincsenek rajta a rögzítő kötelek és fel tudta emelni a kezét, amibe közben infúzió került.

If I wish...Where stories live. Discover now