Egy tökéletes karácsony

második fejezet.

Reggel hat harminc, néztem kómás fejjel a telefonomra, és kezdtem keresni a ébresztő zene hon létét, amikor rá jöttem hogy az Aurora ébresztője.

- Te mért nem kelsz fel rá?- ébresztgettem a még mindig nyugodtan alvó Aurorát. Egyszer csak fel ijedt, és engem is meg ijesztett. Nem direkt csinálta, csak hát gondolom egész nyáron nem ébredt ilyen korán. 

- Uram isten, mért nem tudok fel kelni erre a szarra.- ült fel, majd ki mászott az ágyából. Egyébként nem egy ágy volt szóval el kellett mennem a szoba másik felébe hogy ki kapcsoljam az ébresztőt, valamint fel keltsem Aurorát.  Miután Aurora be ment ellőttem a fürdőbe, én meg igazítottam az ágyam és, össze szedtem a mai cuccom, ami nem volt más mint öt vonalas füzet és a tolltartóm, valamint a neszeszerem, meg az ilyen lányos cuccok. Mikor ki jött Aurora a fürdőszobából gyorsan fogtam egy törölközőt meg a ruháimat, ami egy kék farmer nadrág volt, meg egy fekete bő polló, amit be fogok gyűrni a nadrágba és egy kötött has pulcsi, aminek az ujja nagyon bő. Az egyik kedvenc szettem. Gyorsan le tusoltam, és meg csináltam a sminkemet ( kis korrektór, szempilla spirál, száj fény). Miután készen lettem mind a ketten el indultunk. Nem volt sok idő az út a gimiig, amikor oda értünk be mentünk. Egyébként nagyon szép hely, minden tök tiszta.

- Hanyas terem?- kérdezte a szobatársam. Gyors meg néztem a Határ idő naplóm amibe be írtam mindent. A mai dolgokat amit csinálni fogok és ami majd az órákon el fog hangzani. És remélem hogy hogy van társastánc is, mert Washingtonba már elsőtől kezdve táncoltam, és itt sem szeretném abba hagyni.

- aaa- mentem a folyosón tovább- 25-ös. ez itt.- mutattam rá a 25-ös terem ajtójára, óvatosan be kopogtam, majd be is nyitottam. senki sem volt még bent.

- Na, ki tudjuk választani hova űlünk ez jó.- jelentettem ki, boldogan.

- oda, ülsz mellém?- kérdezte Aurora. 

- Persze, gyere.- majd leültünk, eltelt öt perc amikor egy fiú jött be az ajtón, látszólag meg ijedt tőlünk.

-Ö, sziasztok.- mondta végül aztán leült a mellettünk lévő asztalhoz. Mivel nem én ültem az ablak felöl, ezért majd' hogy nem mellettem ült. Oda néztem majd vissza a tábla, picikét elbambultam, és azon kezdtem el agyalni hogy vajon biztos jó lesz itt nekem? Vagy hogy biztos meg tudok felelni a tanulmányi elvárásoknak? A gondolataimból a srác szakított ki.

- Hahó?- legyezett a szemem előtt.

- Hmm?- kérdeztem.

- Honnan jöttél ide. New Yorkba?- kérdezte.

-Őőő, Washingtonból, te?- dobtam vissza a kérdést.

-Olaszországból- Elkerekedett a szemem.

- Nyugi, csak viccelek, igaz hogy éltem ott is, de én is Washingtonból jöttem.- fel nevettem.

- Értem.

- L'italiano é una lingua bellissima.- jelentette ki.

- Lo so- helyeseltem.

- Te tudsz Olaszul?- kérdezte, majd' hogy nem csillogó szemekkel.

- Egyébként nem, csak az otthoni legjobb barátnőm beszél Olaszul és el tanultam tőle egy s' mást.- vontam vállat.

- Áh, értem, minden féle képpen meg kell ismernem.- mondta.

- Egyébként Luca (ejds: Luká)

- Igazi Olasz név.- veregettem meg a vállát.

- És, azt még nem tudom hogy te ki vagy.- mire a fejemre csaptam.

- Tényleg, Emily Love.- mondtam a nevem.

- Oo, mint szerelem?

- igen, úgy úgy.- mondtam amikor be jött még két lány.

- Sziasztok.- integettek mind a ketten. az emberek szép lassan gyűltek, amúgy huszan vagyunk egy osztályba, de én tizen kilencet számoltam, nem igazán értem.

- Hallod, Luca.- löktem meg a vállát, oda kapta a fejét, felém.

- Mond.- válaszolt, amúgy még az öfőnk nincs itt, pedig már be csengettek.

- Egy ember hiányzik, mert huszan vagyunk eleve de most csak tizenkilencet számoltam.- Luca gondolkodni kezdett.

- Hát a szobatársam még nem jött meg.- vont válat.

- Hogy hívják?- kérdeztem.

- Nem tudom valami n- betűs.- mire be fejezte be jött az ofő, mindenki csendbe lett.

- Sziasztok gyerekek, én vagyok az osztályfőnökötök, Jessica Flynn.- mutatkozott be. Egy barna nyakig érő hajú, kábé negyvenes nő, nekem eddig szimpatikus.

- Akkor egy gyors létszám ellenőrzés.- elővette gondolom a név sort, gondolom.

- Auroa?

- Jelen.

-Emily?

- Jelen.

-Luca?- 

-jelen.

- Deborah?

- Itt vagyok- viháncolt.

- Rendben, és végül. Noah?- kérdezte az ofő.

- Noah?- nézett fel a papíról.

- Ááá, tényleg, Noah. Noahnak hívják.- súgta oda Luca

- értem.

- Valaki nem tudja hogy hol van?- szegezte már nekünk a kérdést Mrs.Jessica.

- Nekem a szobatársam, meg próbálhatom ki deríteni, ha gondolja?!- vetette fel az ötletet Luca.

- Ha nem nagy probléma, de nem kell segítség? Mármint ,  értitek.- szegény, szerintem még nem volt osztályfőnök csak simán osztályoknak tanított valamit.

- Értjük, Emily, meg Aurora segítsége jól jönne.- ezen kívül az alap dolgokat átbeszéltük, kiderült hogy van tánc és be is iratkozta az ofőnél. majd szünet, igazából a következő óra se volt vészes meg is mertük a tanárokat van pár aki egyáltalán nem szimpatikus, de vannak jó arcok is.  a többi óra is így telt. A matek tanár, na az, egy rém álom. Mindenki szerint, miután vége volt az óráknak Aurorával és Lucaval el mentünk egy közeli kávézőba.

- És, nektek van vagy volt valaki aki tetszett? Nem itt hanem, a régi suliba.- kérdezte Aurora.

- Nekem nem.- vontam vállat, pont ez az a dolog amiről nem szeretnék beszélni, mert ez pont egy olyan téma ami fáj, pontosan azért mert nekem összesen három ember tetszett de mint említettem már mindig volt egy másik lány, és én mindig csak a barát voltam. Nem az az elvem hogy nem akarok egyszer pasit, inkább várom a meg felelő pillanatot. Mert a szerem egy díva, mindig a leg csinosabban és a leg váratlanabúl akar meg jelenni egy ember életében.

- Nekem volt egy lány, de még fiatalok voltunk, hatodikosok.- nevetett fel, amire mi is nevetni keztünk. Még beszél gettünk egy kicsit majd Aurorával haza indultunk, mármint a koliba. Amikor fel értünk rendbe raktam a dolgaimat aztán fel hívtam Charlottetot.