𝐀𝐃𝐑𝐄𝐍𝐀𝐋𝐈𝐍

𝐂𝐡𝐚𝐩𝐭𝐞𝐫 𝐎𝐧𝐞

Ophelia szemszöge:

-Ahogy betette a lábát Ashevillebe, a múltja beszennyezte a levegőt. A története beivódott a környezetbe, és az egész várost megváltoztatta. Azt mondják róla, hogy ő a sötétség emberi alakba zárva. Hogy ő az ördög fia. Az utolsó részben még egyet is értek. - fejezte be Amelie a kéretlen kisbemutatót, mire én és Lucas vonakodva néztünk rá.

-És ezt te honnan is hallottad? - kérdezte Lucas összevont szemöldökkel. Amelie megrázta a vállát.
-Heather. Mellette ülök biosz fakton, volt időnk beszélni.
-Nyilván Heather - forgatta meg a szemeit Lucas. - Elsősorban, Heather mindenkiről ilyeneket mondd. És biztos vagyok benne, hogy amint meghallotta hogy Rowan az iskolánkba fog járni, tiktokon megnézett egy egy perces videót az ügyről, és most eljátsza az anti Jézust, mert ugye ő mindent tud. És mindketten tudjuk hogy a média mindig túloz, tehát kíváncsi lennék mi is történt valójában Heather és a média túlzása nélkül.

-Ennél jobb témát nem tudtatok volna reggel hétre találni? - kérdeztem szarkasztikusan.

Igen, reggel hét van. Jogos kérdés lenne, hogy ha az iskola nyolckor kezdődik, mit csinálunk mi hétkor. Az évek alatt a rituálénká vált, hogy tanítás előtt néha az iskola melletti parkban találkozunk és egy órán at beszélgetünk, igazából mentálisan rákészülünk a napra.

-Amúgy is a ti osztályotokba kerül - Amelie beleszívott a cigijébe, majd miután ki fújta a füstöt folytatta - majd meséljetek. Amúgy kicsit sajnálom is, biztos vagyok benne hogy mindenki tudja hogy mi történt vele.

Amelie egy évvel fiatalabb nálunk. Ez annyit jelent, hogy amikor én és Lucas idén elballagunk, ő egy évet itt marad nélkülünk. És félreértés ne essék, teljesen megtud állni a maga lábán. Kaylee Jean, a nővére nagy durranás az iskolában. A mi évfolyamunkba jár, és természetesen a szurkolócsapat oszlopos tagja. Tudod, vannak azok a tökéletes pom-pom lány életek. Na, ő a tökéletes példa erre. Amelie egyszerűen nem szereti maga körül a felhajtást, és ebben szöges ellentéte testvérének. Így hát amikor idekerült, becsapódott a duónkba  és inkább velünk lóg, minthogy a nővérével kezén fogja játsza magát.

Na és Lucas? Lucasnak otthon.. hát, nehéz. A szülei elváltak amikor mindd össze kilenc éves volt, és négy évre rá az anyja alkohol függősége miatt a seggfej apja teljes felügyeleti jogot kapott. Kilencedik óta legjobb barátok vagyunk. Én nem akartam kamu barátokat aki csak a családom miatt barátkozik velem, ő meg nem akart kötődni. Így odamentem hozzá, és nehezen, de idővel közel kerültünk egymáshoz. Amióta elmondta az apjának hogy meleg, még rosszabb neki otthon. Az apja homofób, így emberként sem veszi a saját fiát. Természetesen én és Amelie annyira támogatjuk amennyire tudjuk, de ígyis rohadt nehéz az élete.

-Érdekes évnek állunk elébe, az biztos. Nagyon hiányzott Audrey és a csapata az életemből. - feleltem miközben átvettem Amelietől a cigit és bele szívtam. Audrey, az mellett hogy Kaylee legjobb barátnője az iskolai szurkolócsapat kapitánya. Nem feltétlen vagyunk rossz viszonyban, viszont erős ellenszenvet váltott ki belőlem amikor a hátam mögött mindennek elmondd, de a szemembe természetesen nem meri mondani.

Még fél óráig kint ültünk, majd lassan megindultunk az iskola felé. El köszöntünk Amelietől, majd Lucassal becsapódtunk a már-már bérelt hátsó padunk mögé. Nem említettem? Szeptember elseje van.

Ez lett volna az első rész, ha tetszett hálás lennék ha voteolnal, vigyazzatok magatokra<3 - Vikii