Austin & Én • Rajongóból barátnő

(1) Austin Butler Budapesten

Másnap reggel megint kezdődött a szokásos napom. Megérkezve az étterembe, bementem szó nélkül az öltözőbe és a hátizsákomat a fogasra akasztottam, majd reggel 8-tól kinyitott az étterem, ami egyet jelentett a munkanapom kezdetével. Fél óra után kezdtek bejönni az üvegajtón a vendégek, én pedig akcióba lendültem és elkezdtem felvenni a rendeléseket, amiket aztán a konyhába érve adtam le a szakácsoknak és a séfnek...így ment minden, egészen délután 3-ig, amikoris belépett a bejáraton a számomra ismerős arc: Austin Butler! 😍
Volt mellette egy rövid, platinaszőke hajú nő is, valószínűleg a színészkollégája lehet.

A szívem százezerrel kezdett kalapálni, a pulzusom is az eget verte, az egész arcom kezdett rózsavörösre pirulni és repestem az izgalomtól. Andor, mellém lépve odasúgta nekem, hogy a rövidhajú nő az Florence Pugh brit színésznő, aki régebben már járt Budapesten, akkoris csak filmforgatás okán.
- Florence Pugh-ról egyszersem hallottam. Később utánanézek - mondtam magamban, miközben az én drága Austin-omat bámultam szüntelen, szerelmetes pillantással. De Andor szokáshoz híven kihúzott a valóságba és visszatértem a munkámhoz...vettem néhányszor egy mély levegőt megnyugvásképp és odasétáltam az asztalhoz, ahol Austin és Florence ült egymással szemben, vizslatva az étlapot. Aztán elővettem az angol nyelvet, amit középiskolában tanultam 3 évig és az egyetemi évek alatt kiválóra csiszoltam.
- Helló! Sikerült valamit választani az étlapról? 🙂 - kérdeztem tőlük ezt angolul.
Pici időhúzás után Florence választása a "Magyar menü"-re esett, ami gulyáslevesből, klasszikus csirkepaprikásból és a desszertből, a somlói galuskából állt, Austin is ugyanazt a menüt választotta, mint színészkollégája.
Tehát "Magyar menü" 2 fő részére, ezt írtam fel a jegyzetfüzetre, majd ital gyanánt pezsgőt rendeltek.
- A rendelések hamarosan kész lesznek - feleltem nekik angolul, majd megfordultam és a konyhába mentem, a felírt rendelést odaadtam az egyik szakácsnak, ezután elmentem a pulthoz. Andor megtöltött
2 pezsgőspoharat a gyöngyözve buborékozó aranyló itallal, tálcára tette és a tálcát megfogva ismét hozzájuk mentem és a két, kishíján tele poharakat letettem eléjük, majd távoztam a pult mögé az üres tálcával.

Hosszas idő elteltével a két tányér levest nagyobb tálcára tettem, de azt ezúttal Andor vitte ki a két híres vendégnek.
Nem is bántam, mert a kezem még mindig remegett az izgalomtól...de ami ezután történt, az örökre belém vésődött: ugyanis Austin meglátott engem, ahogy a pultra könyökölve stírölöm őt, aranyosan rám mosolygott. Azon nyomban eltakartam magam a kezemmel, ezt követően az öltözőbe siettem, a mosdóba.
A mosdókagylóra támaszkodtam és próbáltam lehiggadni, hideg vizet engedtem a csapból és a vizzel locsoltam az arcom és a tarkóm, elkezdtem nagyon mélyen venni a levegőt, orron be, szájon ki. Ez megtette a hatását, elindult a lenyugvási folyamat, majd ezután ittam egy kis vizet a hátizsákomból és visszatértem dolgozni.
- Hé Dotti, hol voltál? Nemsokára te fogod kivinni a második fogást a két vendégnek.
Ó, tényleg! 😣
Erről majdnem megfeledkeztem.
- Bocsi Andor, de...csöppet nem voltam magamnál. Kis idő múlva összeszedtem magam és most már rendben vagyok - válaszoltam neki.
- Rendben, de legközelebb szólj, ha megint ilyesmi van! - mondta Andor, csipetnyi aggodalommal a hangjában. Nem sokkal ezután nagy tálcára tettem a 2 második fogást és odavittem a két színésznek.

Órák múlva...

Estefelé, 7 óra van. Végre otthon vagyok a lakásomban, ismételten az ágyon feküdtem.
Az étteremben Gitta vette át a helyem, mikor délután 6-kor távoztam onnan.
A mai munkanapomról csak annyit, hogy délután úgy éreztem, el fogok ájulni, mert annyira vert a szívem és kishíján alig kaptam levegőt az izgatottságtól. Már azon gondolkodtam, hogy kérek pár nap szabit a főnökömtől, hogy pihenjek és ne foglalkozzak a munkával...ekkor a telefonom értesítést jelzett, megnéztem és egy emailt kaptam a főnitöl (emlegetni kellett).

" Dorottya!

Andor elmondta, mi történt veled délután. Elmondása szerint az arcod enyhén sápadt volt és kissé remegett a kezed. Ebből kifolyólag úgy döntöttem, adok neked 8 nap fizetett szabadságot, hogy kipihend magad. Utaltam a bankkártyádra egyfajta "pihenési fizut", 12.800 Ft-ot. Jobbulást kívánok!

Üdvözlettel, a főnököd
Bocskai Ottó "

Kedves hangvételű levél ez tőle! ☺️
Majd megnéztem az SMS-t, ami az OTP Banktól jött, hogy 12.800 Ft összegű utalás érkezett a kártyámra. Később fogtam magam és elkezdtem rendet rakni a szobámban. Mikor aztán eljött a 8 óra, átöltöztem a hálóruhámba, felraktam a telómat tölteni, bebújtam az ágyba és becsuktam a szemem.

~ • ~

Másnap reggel 8-kor ébredtem. Letoltam a szokásos reggeli rutinomat és utána a konyhába mentem, ittam egy pohár vizet és csináltam reggelit. Reggeli után mentem a szobámba, elővettem a tárcám és a GUESS rozé arany hátizsákomat, levettem a töltőről a telefonom. Tárcámat a hátizsákba tettem és a telefon a leggings-em zsebébe került, aztán elindulva a bejárati ajtóhoz, kiléptem rajta és bezártam azt, a kulcscsomót a másik zsebbe tettem és elindultam a városba.