Kihívások között BEFEJEZETT$

2. rész

*Dylen szemszöge*

Reggel felkeltem megmosakodtam aztán felöltöztem és pont akkor értem le mikor hugi benyomta a kávé gépet.

-Jó reggelt! Köszöntem apáékkal kórusba
-Nektek is! Válaszolt hugi

Anyáék elmentek reggeli után Diával a másik húgommal az új házunkba elvinni a maradék 3 dobozt én pedig bementem a nappaliba Emyhez.

-Hugi!
-Mondd bátyó!
-Te akarsz költözni?
-Nem tudom. Te?
-Én igen.
-Tudom neked ez a gimi kész káosz volt
-Hát igen.
-Én csak félek egy kicsit
-Mitől? Kérdeztem rá közbe leültem mellé
-Hogy az új osztályom nem fog elfogadni meg befogadni.
-Jaj hugi! Egy nagyon aranyos, kedves, segítőkész és nyitott lány vagy.
-Meg beteg
-Jaj hugi! Igen van egy betegséged de aki az igaz barát az nem hagy el annak ellenére se, hogy beteg vagy.
-Köszi bátyó!
-Nincs mit!

Beszélgettünk egész délelőtt

-Amúgy anyáék nem azt mondták, hogy ebédre itthon lesznek? Kérdeztem Emyt
-De.
-Na mindegy lehet hogy dugó van együnk
-Ok

Ebédeltünk aztán filmeztünk.

Már délután 5 óra volt mikor megszólalt a telefonom. Felvettem és bementem a konyhába. Egy 10 perc múlva kijöttem a konyhából és megszólaltam.

-Hugi öltözz fel kérlek! Elmegyünk anyáékhoz.
-Rendben, de mi történt? Kérdezte

Nem válaszoltam. Gyorsan felment a szobájába és átöltözött

Amint lejött  már kint vártam. 30 perc múlva egy kórházba voltunk.

A második emeleti folyosón ültünk és vártuk, hogy az orvosok kijöjjenek a műtőből és végre mondjon valaki valamit.

10 perc telt el még aztán egyszer csak kijött egy orvos.

-Jó napot! Önök Anita Millerné és Attila Miller rokonai?
-Igen. A gyerekei vagyunk. Mondtam
-A szüleik autóbalesetet szenvedtek.
-Hogy vannak? Kérdezte Emy elhaló hangon
-Súlyos sérüléseket szenvedtek. Küzdöttünk az életükért, de sajnos nem sikerült megmenteni.
-A húgom? Ő is a kocsiba ült. Kérdeztem
-A húga megúszta mivel a baba ülés megvédte.
A szüleik miatt pedig őszinte részvétem!

Amint ezt kimondta láttam ahogy Emy lesápadt és láttam ahogy az órája jelez ami miatt gondoltam, hogy a kis gép is a pólója alatt. Beszéltem neki de nem reagált. 2 perc múlva elájult a karomba.

-Hugi! Hugi! Szólongattam, de semmi
-Hordágyat gyorsan! Mondta az orvos.
Kell valamit tudnunk a húgáról? Kérdezte az orvos
-Igen. Szívritmuszavara van.
-Rendben.

Felrakták a hordágyra aztán betolták egy szobába, ahová én is bemehettem.

Rácsatoltak egy csomó gépet meg kapott infúziót.

-Amint felébred kérem jelezze! Mondta az orvos nekem
-Rendben.