Kihívások között BEFEJEZETT$

12. rész

*Dylen szemszöge*
Reggel felkeltem felöltöztem és lementem. Nem sokkal később a tesóim is lejöttek.

-Jó reggelt hugik!
-Jó reggelt! Köszönt Emy

Mivel nekem csak 9-re kell mennem ezért elvettem Diust.

Emyvel beszéltem még egy kicsit aztán ő el is ment.

Nem sokkal utána elvittem Diát a bölcsibe és én is bementem az egyetemre.

-Csá tesó! Köszönt Krisz
-Csá!
-Szia Dylen!
-Szia Luca!

Luca az egyetlen lány barátom, de én többet érzek iránta.

-Mivel kezdünk? Kérdezte Krisz
-Emelt német. Mondtam Lucával egyszerre
-Faszom.
-Jó van na Krisz azért finomabban fogalmazz
-Jó igyekszem, de te könnyen beszélsz
-Mert?
-Mert te tudsz spanyolul meg angolul
-És? Mi köze van a némethez?
-Az hogy az angol meg a német majdnem ugyan az
-Ez igaz. Mondtuk Lucával egyszerre.
-Jó,de nekem meg kellett tanulnom Spanyolul
-Mert?
-Mert anyukám szülei csak spanyolul beszéltek
-Jah. Értem

-Egyszer amúgy úgy megismerném a tesóidat. Mondta Krisz
-Én is megismerném. Mondta Luca is
-Majd egyszer bemutatom

A negyedik órán ülünk mikor bejött az igazgató.

-Elnézést a zavarásért. Herr Miller kérem fáradjon velem a húgáról van szó.

Gyors össze dobtam a cuccom aztán mentem az igazgatóhoz.

Az irodába érve megszólalt.

-Most hívtak a húga iskolájából, hogy a húgát kórházba szállították. Menjen be hozzá.
-Köszönöm! Viszlát!

Erre csak bólintott az igazgató.

Gyors mentem a buszmegállóhoz és éppen jött a busz. 10 perc múlva a kórházba voltam.

-Jó napot kívánok! Dr. Kiss Katicához jöttem
-Második emelet és már várja magát
-Köszönöm

Gyors felszaladtam a második emeletre.

-Jó napot!
-Jó napot!
A húga magyar órán ájult el. Jelen pillanatban még eszméletlen ami nem jelent jót.
-Értem.
-Egy lány jött be a húgával akit haza küldtem.
-Értem. Mennyi esély van arra, hogy felébred?
-Ezt így sajnos nem tudom megmondani, de vissza kell mennem a műtőbe.
-A műtőbe van a húgom?
-Igen, mivel a EKG gépet vizsgáljuk és lehet, hogy új katéter fog kelleni.

Az orvos vissza ment én pedig leültem és vártam. Pár perc múlva megszólalt a telefonom.

-Szia Luca!
-Szia! Hogy van a húgod?
-Nem valami fényesen
-Sajnálom.
-A másik húgod?
-Ohhh bassza meg.
-Mi a baj?
-Nem tudok elmenni érte.
-Elhozhatom ha szeretnéd
-Megtennéd?
-Persze és akkor beviszem a kórházba hozzád
-Nagyon szépen köszönöm!
-Nincs mit! Szia!
-Szia!