Sötét hajad, akár az éj fátyla,
Lágy hullámokban omlik válladra.
Barna szemed titkok tengerében,
Elveszek tekintetedben,amikor engem nézel mélyen.
Egy pillanatra megáll a tér, az idő,
Amikor látlak, s újra csak ámulok.
Te vagy a fényem, titkos erőm,
A rejtett csoda, melyhez én visszatalálok.
Tavaszi erdő rejlik szívedben,
Illata árad, szelíden, csendben.
Mosolyod meleg, mint napfény sugara,
Felolvaszt minden téli fagyot maga.
Te vagy a rejtett dallam az éjben,
Az árnyak közé bújt tiszta fény.
Bárhol is jársz, én már ott lennék,
Csak hogy lássalak.
~2023.09.18
