Not Normal Events

1. Fejezet.

   Egyik hétfő este, Mike, ült a WC-n és végezte a dolgát. Unta már az egészet, ráadásul a telefonját sem vitte magával, olvasnivaló sem volt nála... Annyira unatkozott, hogy lehunyta a szemét, elszenderült... Dőlögetett jobbra-balra, míg pofára nem esett, ekkor felébredt és torkaszakadtából röhögni kezdett. Bekopog az anyja, és kérdi:

-Minden rendben van, Mike? Valami esést hallottam.

-Minden okés, anya, nyugi!

-Jó, ha te mondod....

5-10 perc elteltével, Mike kijön a fürdőszobából, mosolyogva. Bemegy a szobájába, és elalszik.

Másnap reggel csörög az óra. Gyorsan felkel, elkészül, elindul az iskolába. Majdnem késve ér be az osztályba. Éppen irodalom órája volt, a tanár pedig Mike osztályfőnöke. A tanár kinyitja a katalógust, és megnézi Mike jegyeit, erre így szól:

-Mike Milor! -Mike feláll.

-Igen, tanár úr!

-Lecsúsztál a trónról!

Mike megdöbbenve nézett a tanár szemébe, majd rájött, hogy nem a tegnap esti "trónlecsúszásról" van szó, hanem arról, hogy nem ő érte el a legnagyobb eredményt az elmúlt tanév folyamán.

-Igen, tanár úr, tudom, a jövőben jobban fogok összpontosítani a tanulásra.

-Rendben van, ülj le!

   Addig a percig, Mike nem szól egy szót sem, ameddig meg nem szólal a csengő. Amint kiér az iskola udvarára, leül egy közeli padra, még mindig szótlanul, és vár. Eltelik 1-2 perc, lefekszik a padra, majd egy akkora röhögőgörcsöt kap, hogy már alig tud levegőt venni. Odajön Mike legjobb barátja, Jake és kérdezősködni kezd:
   -Hé! Mi van veled? Mit röhögsz így???
   -Tudod, amikor múlt órán az irodalom tanár lecseszett, mert nem nekem lettek az osztályból a legjobb eredményeim?
   -Igen.

   -Akkor figyelj, és elmesélem, hogy mi történt velem. - És elmesélte, hogy hogyan csúszott le a "trónról" hétfő este.