3. Fejezet.

9 1 0
                                    

   Már délután 1 óra volt, de Mike és Jake még mindig húzták a lóbőrt. Jake hamarabb felkelt, mint Mike.... Mike a földön aludt, Jake pedig az ágyon... Nagy lustasággal, Jake feláll az ágyról, és meg rugdossa Mikeot, hogy felkeljen. Mike úgy dönt, hogy hazamegy, ki tudja, mit hisznek a szülei.

Elindul hazafelé, de útközben eszébe jut, hogy Zoé megadta a számát neki. Fel akarta hívni útközben, de végül úgy döntött, hogy inkább otthon hívja majd fel, ne legyen semmi háttérzaj, hogy tisztán hallhassák egymást.

   Amikor Mike hazaér, a szülei rögtön megkérdezik, hogy miért maradt Jakenél ilyen sokáig. Mike gyorsan bevágott egy hazugságot, hogy Jake anyja ragaszkodott, hogy maradjon, ameddig kész lesz a lasagna, ne menjen üres gyomorral haza. Miután megszabadult a szüleitől, Mike felszaladt a szobájába, felhívni Zoé-t. Próbálkozik hívni őt, de nem veszi fel. Mike megpróbálja még egyszer, hátha sikerül majd neki.Másodjára már az első csengésnél felvette Zoé, és álmos hanggal belebeszélt a telefonba:
   -Halló.
   -Szia, Zoé. Felkeltettelek?
   -Szia, Mike, nem. Már rég nem alszok, csak még lustálkodok az ágyban.
   -Ja értem. Na és mi a terved mára? -kérdezősködött Mike.
   -Semmi érdekes. Anyukám nincs a városban, a húgom pedig a nagymamámnál van.
   -Na és apud?
   -Ő....-mondta Zoé halk, rekedt hangon-. Elmondhatok neked valamit?

   -Persze, bármit.
   -Apám börtönben van.

   -Jaj. Sajnálom. Ha tudtam volna, nem is kérdeztem volna meg.
   -Semmi baj. Nem volt honnan tudd. Na de mit akartál mondani azzal, hogy van-e tervem mára?
   -Hát gondoltam, hogy megkérdem: eljönnél velem, hogy együnk meg egy fagyit?
   -Nincs ellenemre. Na és hol találkozunk, de ami fontosabb... Hánykor? 

   -Hát... Találkozunk a Szabadság Terén, a szökőkútnál, 5 óra fele?
   -Igen, így jó lesz. Beszélhetnénk később? Még ki kell sajnos takarítsak.
   -Oké. Akkor 5-kor találkozunk. -és erre Zoé letette.

   

Már fél három volt, Mike ment lezuhanyozni. Miután befejezte a zuhanyzást, észrevette, hogy már 4 óra van. Gyorsan kapkodott, felöltözött, megigazította a haját, befújta magát egy kölnivel, és elindult a szökőkút felé. Úton látott egy virágárust, gondolt egyet, és vett Zoénak egy fehér rózsát. Amikor Mike a szökőkúthoz ér, Zoé már ott várta:

   -Hali.- köszön Zoé.

   -Szia. Még akarsz itt ülni és beszélgetni, vagy mehetünk fagyizni? :)

   -Felőlem mehetünk is.
   Mentek fagyizni, fagyi után mentek sétálni a folyóparton, meglátták a hajókat. Mike udvariasan megkérdezte Zoétól, hogy akar-e hajókázni. Zoé elfogadta. Ketten elszórakoztak egy ideig a hajón, majd elmentek filmet nézni. Már 10 óra volt, mire a filmnek vége lett. Mike felajánlotta, hogy hazaviszi Zoét, persze Zoé nem tudott nemet mondani. Amikor Zoé háza elé értek, Mike így szólt:
   -Mutassak valamit?
   -Mit?

   -Hunyd le a szemed.

Zoé lehunyta, Mike neki támasztotta egy fának, és megcsókolta. Gyönyörű, csillagos ég volt, a hold szebbnél szebben ragyogott. A csók után, Zoé megköszönte a csodás délutánt, majd bement.

 

Not Normal EventsWhere stories live. Discover now