Stay with me [H.S.]

Prologue

Volt már olyan érzésetek, hogy túl sok jó dolog történik és közeleg a rossz? Mert én pont ezt éreztem amikor Harry Styles barátnője lettem és minden megváltozott az életemben. A gond csak az, hogy amennyire Harry szeret engem, a banda többi tagja, a rajongók, illetve H szülei, nem igazán szívlelnek, fogalmam sincs miért. Egyfolytában azon gondolkozom mit csinálok/csináltam rosszul, aztán rájöttem, hogy ők már az első találkozásnál átnéztek rajtam, pedig nem is ismertek. Harry azonban mindig megvédett engem..
Most viszont... minden tönkrement.. A 18. születésnapomon Harry el akart vinni valahova. Nem árulta el hova megyünk, azt mondta meglepetés. Útközben sokat nevettünk.. Sosem voltam még olyan boldog, mint akkor. A jövőről beszélt. Arról, hogy ő örökre velem szeretne lenni. Felém fordult, megkérdezte, hogy én hogyan képzelem el a jövőt, majd elmosolyodott. Azután már csak az autógumik csikorgására és egy csattanásra emlékszem.

Hangos csipogásra és leírhatatlan fejfájásra ébredtem. Amikor kinyitottam a szemem, homályosan láttam, de ki tudtam venni 3 arcot magam körül. Próbáltam pislogni, egyre élesebb volt minden, de a fájdalom belehasított a tüdőmbe. Anya és a kishúgom ülnek mellettem. A harmadik személy egy ismeretlen fehér ruhás hölgy.
-Kórházban vagyok? - a hangom szinte alig hallatszott, gyenge volt, rekedt.
-Magadhoz tértél? Brittany! Bri! Hallasz engem? - szólongatott Anyukám, hangján hallatszott az aggodalom. - Minden rendben lesz Drágám! - zokogott.
-Mi történt? - kérdeztem, mire egy hosszabb csend következett én pedig egyre hisztérikusabb állapotba kerültem.
-Tegnap este Harry el akart vinni téged valahova, hogy megünnepeljétek a 18. születésnapodat, de.. Balesetet szenvedtetek. -nem bírta ki, még erősebben rátört a zokogás.
-Brittany. Camile vagyok egy nővér. Emlékszel mindenre? Az életedre? A balesetre? A barátodra? - szólalt meg a fehér ruhás hölgy.
-Mi történt Harry-vel? - emeltem fel a hangom.
-Kérlek válaszolj a kérdésekre Bri!
-Én csak Harry-nek vagyok Bri! Maga válaszoljon! -kiabáltam, egy könnycsepp gördült le az arcomon és próbáltam felülni, de erős fájdalom nyilallt a mellkasomba. Felnyögtem. Rosszabbul vagyok, mint hittem.
-Ő még nem ébredt föl Kicsim. - válaszolt Anya, Miss Kamilla helyett.
-H...hogy érted, hogy nem ébredt föl...? - szúrós szemmel néztem a nővérre, de közben egyfolytában hullottak a könnyeim.
-Kómában van..