2. fejezet

204 23 0
                                    

Egy ágyon feküdtem. Körülöttem fertőtlenítő szaga terjengett. Megpróbáltam kinyitni a szemem, de nem sikerült. Ekkor lépteket hallottam.
-Az életjelei stabilak, de továbbra sem ébred fel. Egy hét múlva gyógyszeres ébresztést kell megpróbálnunk. Így is eléggé le lesz gyengülve.
Ekkor meghallottam egy ismerős hangot.
-Tehetünk bármit érte? - kérdezte apa.
-A reménykedésen kívül nem sokat.
Mi történt velem? - gondoltam. - Oké, elmentem suliba, mint szoktam, kémia, biosz, föci, matek, fizika, ebéd és... És nem tudom mi jön tovább. Mi történt, hogy elfelejtettem a fél napot? Miért vagyok kórházban?
Ezekkel a kérdésekkel azonban várnom kellett, míg sikerült felébrednem.

Virágszag csapta meg az orromat. Nem az a finom, szolid, hanem a virágbolti tömény bűz. Megpróbáltam ismét kinyitni a szemem, de továbbra sem sikerült. A kezemet viszont tudtam mozgatni egy picit. Elkezdtem kocogtatni valamit magam mellett. Egy nővér - valószínűleg - odajött hozzám, majd egy gyors szemle után elsietett az orvosért. A doki persze apámmal együtt jelent meg.
-Nos, azt hiszem, mégsem lesz szükség arra a gyógyszerre. A pulzusa egyértelműen gyorsabb.
Ekkor megint megkocogtattam az ágyat. Mikor odafigyeltek rám, kezemmel írást imitáltam. Fél perc múlva már egy ceruza volt az ujjaim között, alatta papír. Elkezdtem vaktában nyomtatott betűket írni.
Hallok mindent. A virágok büdösek. Mi tör-
Ekkor azonban a megerőltetéstől elaludtam.

Halál helyettWhere stories live. Discover now