My Boring Life

dream life

A nevem Dorothy Smith, 17 éves,egy álagos gimnazista vagyok. Van egy bátyám,Cameron Smith. Anyáék elváltak,most apukánkkal élünk,Amerikában. A gimi nem rossz,vannak barátaim és jól kijövök mindenkivel. Igazából középszerű vagyok,de a beszólásaimról és a rossz viselkedésemről vagyok "híres". Az osztály ribanca,Lucy Thompson és két csatlósa Margaret és Helen,mindíg megaláznak. Lucyról azt kell tudni,hogy tipikus barbie baba,szőke, hosszú póthajjal,kék szemekkel, nyolcvan tonna sminkkel,nagy mellekkel és csontvékony alkattal. Margaret és Helen se külömböznek,de nekik barna hajuk van. Van a suliban egy nagyon helyes srác,akit Carlos Black-nek hívnak. Egy évvel idősebb,mint én,de a magamfajtákat soha sem venne észre.

•••••

Ezt a napot is túléltem a suliban. Hazaérve levettem a fekete bakancsomat,a fekete bőrdzsekimet,majd felmentem a szobámba,levetettem magam az ágyra és felmentem twitterre. Láttam,hogy legjobb barátnőm küldött egy csomó üzenetet,mert nem volt suliban. Megbeszéltem vele egy találkozót,pár óra múlva. Elvánszorogtam a tükrömhöz,majd fenekemig érő extrém fekete-lila-rózsaszín beütésű göndör hajamat kivasaltam,utána befontam kettőbe. Elkészítettem natúr sminkemet,ami alapozóból,szempillaspirálból és tusból állt. A számra felvittem egy csillogó szájfényt. Felvettem a nirvanás pólómat,majd hozzá egy sötétkék farmert. Lecsoszogtam a lépcsőn,majd bevetettem magam a fehér kanapénkra. Pár perccel később csöngetésre riadtam fel. A barátnőm az,Nancy. Amikor meglátott a nyakamba ugrott,én meg majdnem elestem. Nem nehéz,lassan már anorexiás.
-Sziaaa Dory!-mondta széles vigyorral arcán.
-Sziaa Nancy.-vigyorogtam.
-Na,hová megyünk?- kérdezte. Belenéztem gyönyörű mogyoróbarna szemeibe és feleltem.
-Starbucks?
-Benne vagyok!
Ezzel a mondatával bezártam magam mögött az ajtót és ballagni kezdtünk