My Boring Life

a varázslatos este

A friss levegőn sétáltunk a leveleket rugdosva,miközben David-ről zengett ódákat,de a felénél kihagyott a figyelőkém és elbembultam.
-Hahóó Dory! Itt vagy köreimben?-kérdezte kuncogva.
-Ja ömm pe..persze.-motyogtam fejemet fölkapva.
-Min gondolkozol?-kérdezte bársonyos hangján,amely teli volt kíváncsisággal.
-Hát,Peter elhívott estére vacsorázni és...
-Ez fantasztikus!-vágott bele a mondatomba.
-Igen,az.-feleltem kissé unottan,hangomban mégis hallatszott az izgatottság és a félelem.
-És hová visz?-kérdezte.-Mit fogtok csinálni utána?-kérdezte perverz mosoly kíséretében,szemöldökét huzigálva,amire elkezdtem röhögni.
-Nem tudom,nem mondott semmit.-feleltem még mindíg a röhögés szélén állva.-Csak annyit,hogy 19:00-ra jön értem.-ránéztem a telefonomra,még csak 13:12 volt.
-Ó,milyen titokzatos pasit fogtál.-vigyorgott.
-Elég már,na-vihogva karjára ütöttem jelezvén,hogy hagyja abba.
Végre odaértünk egy pizzázóhóz.Mikor beléptünk megcsapta az arcom a frissen sült pizza illata. Miután kikaptuk a pizzát leültünk a sarokba,ám az üvegen kersztül láttam Lucyt és két csatlósát, Margaretet és Helent. Remélni mertem,hogy nem ide jönnek,de késő. Ha elcseszi a napom ez a szipirtyó,akkor felrúgom az űrbe.
-Hé csajok,ott vannak az útszéliek!-rikácsolta azon az idegesítő hajszálvékony hangján.
Látszott,hogy Margaret és Helen nem szivesen lógnak Lucyval,de ez már az ő bajuk. Remélem az este jól fog sikerülni Peterrel.
Látta rajtam Nancy,hogy felforrt az agyvizem,így inkább nem szólt semmit,csak ölt a tekintetével. Mikor végeztünk az evéssel kifizettük a pizzát és mentünk hozzánk. Útközben a három libáról beszélgettünk,hogy olyanok,mint három kifestőkönyv. Amikor hazaértünk sugármeghajtással felszivárogtunk a szobámba. Nancy becsukta az ajtót,hátradobta hosszú sötétbarna haját,kitolta a mellét és a fenekét Lucyt imitálva,majd dobhártyadzaggató hangon elkezdett hablatyolni.
-Héé csajook ott vannak az útszélieek!-sarkon fordult,majd riszálva magát kivonult a helyiségből.
Kb. 4 másodperc múlva visszajött és minketten hangos nevetésben törtünk ki.
-Olyan hülye vagy!- kiáltottam,szinte fulladozva a levegőhiánytól amit a nevetés okozott.

•••••

Elkezdtünk készülődni az estére. Kivette a szekrényemből egy fekete testhez simuló ruhát,ami combközépig ért,majd színes loboncomat begöndörítette Nancy. Megfogtam a sminkes cuccomat,Nancy kezébe nyomtam pár terméket,hogy alkosson valamit. A végeredmény egyszerűen csodálatos lett,bár igyekezett nem túlzásba vinni. Egy telitalpú cipőre esett választásom. Pár perc múlva megcsörrent a csengő. Biztos Peter az.
Tényleg ő volt az,egy hatalmas virágcsokorral a kezében,ami egyszerűen mesés volt. Udvariasan kinyitotta nekem kocsija ajtaját,hogy beszálljak,majd ő is beszállt.
-Hová megyünk?-kérdeztem kiváncsiskodva.
-Majd meglátod.- kacsintott rám.
Az út hosszú volt és egy tisztás szerűségnél állt meg.
-Ugye azt mondtad,hogy vacsorázni viszel. A füvet fogjuk enni?-kérdeztrm,mire nevetésben tört ki.
-Igen,igen oda is elmegyünk.-kiszállt a kocsijából,majd nekem is kinyitotta az ajtót.
Megfogta a kezem,majd maga után húzott egészen egy padig,ami előtt egy tó volt. Valamiért csillogott a víz. Biztos belepisilt egy csillámpóni.
-Ez...ez csodálatos-mondtam kicsit bizonytalanul.
-Igen az. Mindíg ide járok,ha szomorú vagyok.
-Oh,értem.-elhallgattam,majd vállára hajtottam a fejemet és átölelt.
-Igazából nem is vagyok annyira éhes.-jelentettem ki nagy hallgatások közepette.
-Annyira én se.-értett velem egyet.-Nincs kedved nálunk aludni?-kérdezte édes hangján.
-D...dee,va..van.-motyogtam bizonytalanul.
-Akkor menjünk is.-mondta,mjad felállt s kezemnél fogva húzott a kocsijáig.
Kinyitotta az ajtót nekem,beszálltam,utánam ő is, majd indulhatott a menet. Egy nagyon szép háznál állt meg,ami,ha jól láttam 1 emeletes. Beléptünk a házba és tátva maradt a szám. Fehér falak,krémszínű bútorok,fekete tv. Egyszerűen fantasztikus volt. Felvánszorogtunk a lépcsőn,majd behúzott szobájába,ahol egy gitát,óriási szekrények,egy íróasztal,rajta egy számítógép,hatalmas ablakok és egy óriási franciaágy díszelgett. Mivel 20:07 volt ezért úgy döntöttem,hogy elmegyek fürödni. Beálltam a zuhany alá,majd hagytam,hogy a forró víz átjárja testem. Mikor kivánszorogtam a zuhany alól feleszméltem,hogy nem hoztam el a pizsamámat. Kiabáltam Peternek és hozott eg boxert meg egy felsőt,ami majdnem a bokámig ért. Amikor kimentem egy olyan látvány fogadott,amit nem mindennap látni. Peter egy szál alsógatyában könyökölt az ágyon,szájában egy rózsával és huzigálta a szemöldökét.
Úgy nevettem,hogy majd' megfullattam. A levegőhiánytól ledőltem az ágyra,majd fejem Peter mellkasára hajtottam és elnyomott az álom.