2 Emeroggyant Animemániás Rockerista Állat Közös Könyve

1. fejezet

Gondolatok
Szandra:
Ah. Vár az édes, meleg pihi-puhi ágy. Nem kellett volna hajnalig animét nézni. De megérte, még akkor is, ha végig bőgtem Sasori halálát. Ééés a holnapi anatómia TZ-mre egy árva szót sem tanultam. Hogy hogyan leszek így orvos, azt senki ne kérdezze. Nem kellett volna Niki barátnőmnek ránk ragasztania az animézést. Ránk, azaz az ikertesómra és rám. Először Adolf vette át, majd nagyjából egy fél hónapra rá engem is otakuvá tett. És ennek persze a nővérünk Annamari-cicababa-szépséges-barbibaba-hercegnő-kisasszony nagyon örül... De most nmindegy. Aludnom kell. Vagy holnap jól szimulálni. De előbb még: 0:00 van, tehát ilyenkor azok a hülye divatmajmok kívánni szoktak. Én nem hiszek az ilyesmiben, de egyszer mindig is meg akartam próbálni. Kívánok: be szeretnék kerülni egy animébe ^ω^

Adolf:
Hajaj. Aludni kellene. Holnap szakvizsgám lesz, ami nagyon fontos jelen esetben. Ha sikeresen leteszem, akkor egy ideig nem kell újabb vizsgákat tennem. Ha viszont elbukom, akkor minden következő vizsgámért elég nagy summát kell fizetnem. Viszont elég sokat tanulok az ilyen 'megpróbáltatásokra', ellentétben Szandrával, aki nagyon lusta. A tanulás egyszerűen nem köti le. Inkább animézik. Mondjuk, tanul finnül iskolán kívül, az pedig leköti. Nagyon szeretne egyszer elmenni Finnországba. Én pedig Japánba, az animék őshazájába. Igen, 0:00 van, akkor én is megpróbálom: szeretnék elmenni egyszer egy olyan helyszínre, ahol egy anime játszódik, lehetőleg valahol délen. Micsoda ambíciók! De azt is szeretném, ha a nővérem Macsika-barbika nem mindig velem iratná meg a háziját. Nem csoda, hogy mindig hibásan vannak megoldva azok a matek példák :D

Szandra:
-Eeeez meeeg, mi a lókuki?- kiáltottam.
-Ne kiabálj már te kergemarha. Mi bajod van?- szólt le az ikrem, az emeletes ágy felső részéről.
-Eeez eegy izé-cuccos-valami! Aaadolf, nézz már oda!
-Jól van, na! Odanézek!- Adof derékig érő haja lelógott az ágyról.- Ez meg mi a lókuki?...

Folytatjuk...