What do we play.?

Szerelem

" A szerelem az szerelem. Nincs mit megfejteni rajta, mert úgy sem lehet megfejteni. Engedd , hogy megtörténjen , ennyi."
/Fejős Éva/

Miért van az , hogy a szívem már döntött. ? Már emlékeztem , hogy hol találkoztunk először és hogyan. Emlékeztem, újra felideztem magamban az érzéseket , gobdolatokat;

Egy barátom születésnapját ünnepeltük , ahová ő is megvolt hívva. Elég " rangos" eseménynek számított az akkor, hiszen 16 éves voltam, akkor lett vége a 10 osztalynak és körülöttem mindenki 20-21 éves  egyetemista volt. Kimentünk cigizni , amikot bejott a kertbe. Egy pillanatra csend volt , majd a fiúk hangosan kiabalni kezdtek a lanyok pedig versengeni , hogy ki mutatkozik be neki először. Miután az utolsó lány öleléséből is kiszabadult , odajött hozzánk rágyújtani.

- Csao. Cameron vagyok- köszönt Torynak és nekem.
- Hello. Tory.
- Szia - válaszoltam mosolyogva
- Fasza lesz majd este kijárkálni ha szar idő lesz- mondta Cameron és nézett az égre.
Én nem szeretek negatívkodni , szóval megcáfoltam.
- Szerintem szép esténk lesz.- mondtam mosolyogva.

Cameron végigmért. Rámmosolygott. Úgy nézett rám , mint vadász a prédájára, de mégis olyan csábító volt.
- Tudod mit, Törpi...szerintem is szép esténk lesz- mondta.

Ott eldöntöttem , hogy küzdenie kell értem , de meg fog kapni. Én is kavarni akartam vele. Miért ne.? Másnapra úgyis megyünk a magunt útjára..

- Nem Törpi vagyok , hanem Dalia...- jelentettem ki.
- Hozzám képest az vagy...- kacsintott egyet.
- Vagy te vagy hozzám túl magas...
- Az is lehet. Na gyere Törpi igyunk valamit - mondta majd megfogta a derekap , mikor előreengedett az ajtónál.

Nagyon jól éreztük magunkat egész este. Végig Törpinek szólított , majd tánc közben magához rántott és vártam , hogy lekapjon , mégsem tette...egyszer csak kiemelt és felültetett az egyik pultra és ittunk mégegyet. Aranyosan viselkedett velem nagyon. Egymás mellett aludtunk összebújva . Reggel kisétáltunk az erkélyre és megkérdezte;

- Hogy érezted magad.?
- Szép esténk volt- feleltem
- Szerintem is. -mondta mosolyogva.

Nekidőlt a korlátnak és magához rántott egész közel.

- Teljesen józan vagy már.?- kérdezte
- Igen - mondtam

Majd ahogy kimondtam átkarolt és megcsókolt. Nem gondoltam volna , hogy a buli másnapján történik meg. Nekem ismeretlen volt a helyzet. Nem akartam összejönni vele. Én nem az a típusú lány voltam. Nem álmaim lovagját kerestem és nem is éreztem úgy , hogy megtaláltam. Majd kijelentette , hogy együtt vagyunk. Nem tudom , hogy mi fogott meg benne , de pár órával a történtek után kezdtem elhinni , hogy van egy barátom.

- Ember te egy kibaszott szuperhős vagy !! Ezt a lány az ég világon semmivel nem lehett eddig kapcsolatba rángatni. Ha nem próbálták már vagy 60an 60 féle képp , akkor egyszer sem...- mondták neki a közös barátaink.

Cameron nem mondott semmit , csak magához ölelt és adott egy érzéki csókot.

Telt az idö...egymásba szerettünk. A kapcsolatunk kezdett kinőni egy tiniszerelmet. Nagyon szerelmesek voltunk. A családom is nagyon szerette őt. Felnőttünk a feladathoz. Azt hittem mindent megtudunk oldani.

Egyszer Cam egy kulccsal jött el hozzánk és azt mondta ;

- Szereztem magunknak egy játékszobát - elnevette magát , utána lelkesedésemnek köszönhetően elvitt megmutatni a Groove Hotelt. Tudtam , hogy mániája a szerepjáték , de a hotelben vált nyilvánvalóvá , hogy beteg. Dehát...ha szeretsz valakit , elfogadod minden hibájával együtt. Én nagyon szerettem őt. Sokat jártunk a hotelbe , mert az olyan volt , mintha a mi közös " házunk" lett volna. És akkor....akkor jött a lövés.

Miután több , mint egy órát álltam kint és elszívtam egy doboz cigit , közben visszagondolva az elfelejtett múltamra , folmentem Cameronhoz.

- Tory.? - kérdezte
- Hazament.- mondtam.
- De segített.?
- Igen...
- Hogy érzed magad.?
- Átbaszva..törékenynek ...könnyen irányíthatónak..mégis szeretve.- mondtam
Felcsillant Cameron szeme...
- Szeretlek ! - mondta
- Én is teged- mondtam sóhajtva
- Hallgass meg...
- Nem , Cameron , te már eleget mondtál. - Cameron nagyon megrémült. - Most te hallgass végig engem . Kiszolgaltatottnak érzem magam . Hogy mostmar bármikor megteheted ezt velem , ha hibázol. Megingattad a bizalmam , mégis örülök hogy ez így történt , mert nem bírtam volna a hiányoddal élni. Belerángattál ebbe az egészbe. De nem érdekel. Senki sem tud a gyilkossagról , rajtunk kívül. Épp elég , hogy a mi lelkünket nyomja...Soha többet ne merd ezt megtenni.
- Nem fogom , ígérem - mondta és felkapott. Csókolhatott, ölelgetett. Még sosem láttam ennyire megkönnyebbültnek.
Az ágyra fektetett és a kezeimet a fejem fölé fogta. Rámült , majd lassan lehámozta rólam a pólóm. Én is levettem az övét...
Egyszer csak abba hagyott mindent amit csinalt , majd levett egy Jokeres kártyalapot ami a hotelszoba falát díszítette. Írd alá mondta...Megtettem. Hirtelen felöltözött és kirohant, majd vissza hogy szóljon indulunk. Nagyon nem értettem mit tervez...beültünk a kocsiba és hazavitt. Adott egy csókot , majd azt mondta , hogy holnap talalkozunk és hogy nagyon szeret....
Megtudtam volna őrülni tőle meg az ilyen hirtelen dolgaitól amiket nem értek. ..de jobb is volt , hogy kicsit egyedül hagyott. Legalább tudtam beszélni a szüleimmel erről....