A földrajz tanárom.

60.

Nevetve borultam Hardin vállára miközben sétáltunk a víz parton. Gyönyörű ez a nap, Hardin bebizonyította hogy megtud változni ha szeretne és eléggé szépen kitett magáért a vacsora, békésen és nevetve telt el. Utána pedig kedvesen felhozta hogy nem-e lenne kedvem elmenni sétálni, mert a közelben van a Temze. Nem is tudtam mit mondani, már a fellegekben jártam.

-Azért jól érezted magad? -rám segítette az öltönyét, mire egy aprót bólintottam

-Ennél csodásabb estém nem is lehetett volna, Köszönöm Hardin -furakodtam az oldalába, mire átdobta a kezeit a vállam felett s úgy húzott közelebb magához.

Pár lépés séta után, leültünk a vízhez közel. Csak néztem a gyönyörű vizet s elmosolyodtam. Hihetetlen hogy egy pillanat alatt minden hogy megtud változni.

-Min gondolkodsz? -bökte meg a vállam az orrával

-Rajtunk -suttogtam, hiszen eléggé közel volt hozzám

-És mi erről a szexy állatról a véleményed? Úgy értem rólam -kuncogott bele a fülembe, majd megcsókolta az érzékeny területet

-Hm, nem is tudom. Talán jól nézel ki. Azt hiszem megtartalak -pillantottam rá, mire felhúzott szemöldökkel és kissé nyitott szájjal bámult rám

-Igen? Ezt megjegyeztem Ms. Martins! -hirtelen elengedte a derekamat s karba tette hatalmas kezeit majd kissé elfordult tőlem

-Naaaaa, ne haragudj -nyújtottam el az A betűt s Hardin oldalának dőltem, miközben a kezeit próbáltam kigubancolni

-Rád soha nem tudnék -sóhajtott fel, majd karjait körém fonta s jobban neki tudtam dőlni

-Milyen nehéz vagy te jó isten -nyögött fel, mire felpillantottam rá

-Te beszélsz? Te eszel össze-vissza!

-És? A kaja a legjobb dolog a világon, legalább nem tudják azt mondani az orvosok hogy alul táplált vagyok -kacsintott rám, mire felnevettem

-Olyan kuka vagy -szippantottam be a borsmenta illatát, ami egy kis férfi parfümmel volt keverve

Csendben, s egymásnak dőlve csodáltuk a Temzét, ami éjjel volt a leggyönyörűbb.

-Kezd lehűlni a levegő, nem megyünk haza? -dörzsölte össze a kezeimet, hát hogyha én is fázom

-Mármint hogy haza?

-Hozzám? -egy pillanatra lehunyta a szemeit mintha reménykedne benne

-Klassz lenne -mosolyodtam el, mire Hardin ajkai egy nagy mosolyra kerekedtek s felpattant

-Akkor indulhatunk, hercegnőm?

-Köszi az öltönyöd -nevettem fel, majd levetettem magamról hogy átadjam neki mire ő vissza lökte

-Míg haza nem érünk a melegbe, addig legyen rajtad! -adta ki a parancsot majd az autó felé vettük az irányt.

Körülbelül fél óra elteltével, már Hardin házában az Ő ruháiban a kanapén üldögéltem s arra vártam hogy lezuhanyozzon.

-Végre megszülettél kishercegnő -sóhajtottam fel, mikor megláttam lesétálni az emeletről

-Csak nem hiányoztam? -vágódott le mellém a kanapéra, s hirtelen megcsapott férfi tusfürdőjének kellemes illata. Inkább Hardin illat.

-Háááát, mit mondjak magának -húztam a számat, mire Hardin közelebb húzott magához s fejét mellhasamra tette

-Remélem itt alszol ma, vagyis nem tehetsz mást. Én már megfürödtem, reggelig nem lépek ki a házból -motyogta a nyakamra mire felkuncogtam

-Viszont én ellophatom a kocsidat!

-Ha megmered tenni, kinyírlak. Élet veszélyesen vezetsz és a kicsikémhez hozzá nem nyúlhat rajtam kívül senki! -fenyegetett meg mutató ujjával mire nem bírtam tovább annyira nevetni kezdtem hogy a könnyeim patakokban folytak.

Miután Hardint jól kinevettem, beletúrtam Hardin hajába aki még mindig rajtam feküdt.

-Holly, kérdezhetek valamit? -suttogta, mire letöröltem a nevető cseppjeimet s rápillantottam

-Igen!

-Feleségül jönnél hozzám? -suttogta továbbra is, miközben az arcomat fürkészte

-Mi? -nevettem fel

-Komolyan gondolom. Csak egy 4 betűs szó kell, és mindent megszervezek. Életed legszebb napja lenne!

-Nem is vagyunk együtt -simítottam ki egy tincset az arcából.

-De mindketten szeretjük egymást! Veled akarom leélni életem hátralévő részét -miután Hardin kimondta a bűvös szavakat, a szemeim könnybe lábadtak s elmosolyodtam.

1.szerintetek mit mondd holly?