Tudod ma minden nyugtalan.
Nyugtalan a láb sietne hiszen
A vonat nem vár
Nyugtalan, a szív, a szem, a száj.
Pedig most ne szólj szám.
Ma ne mond el neki, hogy ne szóljon hozzád,
hogy hagyon végre egyedül. Ma mindegy mesélnem
bárkinek is arról a fonalról, ami elszakadt.
Ugyan megvarrhatod, össze gömbölyítheted csak
felszín marad már az eső minden lényegest elmosott..
Szóval hajnal, mélyből jövő sóhajtások. Matek dolgozat.
Ma 4. órában minden nyugtalan.
