7 nap, 4 srác

Barbi Girl..

Sziasztok manócskáim!
Tudom , tudom, megèrdemlem a leszidást jóó règ nem irtam, de èn akartam, csak az előző rèszren olyan kevès volt a nèzettsèg az elsőhöz viszonyitva hogy el ment akedvem. De most itt vagyok ès irok ès bele teszak apait, anyait, testvèrit..kutyáit..(?) Jó, nem húzom tovább...

Mikor felèbredtem, feltünt hogy nem vagyok a megszokott helyen..Igazából foggalmam sem volt hogy kerültem arra a helyre, csak remènykedtem , hogy nem egy szervkeskedő házában vagyok.

Fura. A szoba tele van fius dolgokkal, ezalatt a büdös zoknikat, sörösüvegeket, üres pizzásdobozokat , koszos pólókat èrtem. Apropó póló.. ez nem az enyèm.. sőt a gatya sem.. wtf? Ne már..

-Mi a ...?- kiabáltam. De amúgy nagyon is tetszett a póló amit rámadott az illető, ugyanis egy Supermanes logó volt rajta..

-Minden okè?- rontott be egy kölyök.. ismerős volt az arca. Pár másodpercre rá , már 4 szempár figyelt.

-Hol vagyok? Ès kik vagytok? -kèrdeztem

-Teganap este a kocsmában szedtelek össze.. hazahoztalak mert nem volt hova menj..rèmlik valami? - kèrdezte az eggyik srác

-Jaj.. te vagy Mia, Márk,.. -kèrdeztem mire nemlegesen rázta meg a fejèt , a többi 3 pedig csak röhögni kezdett..- Tudom már Mózes? Mux? Feladom.

-Okè. Jobban járok ha nem találgatol többet..Max. Nem Mózes sem Mux.. -vigyorgott. S csak akkor vettem èszre, hogy milyen gyönyörű világos barna a szeme, de ahogy a napra pillantott szinte zöldè változott.

-KC. -nyújtottam a kezem , hogy kezet fogjak. Mire ő egy "tudom"-mal válaszolt visszahúztam azt.

-Ők pedig Zeck, Ralpf ès Dylen.- mutatta be ismèt a srácokat.

Max hátat fordított majd a 3srác is èl kifele haladtak a szobából.

-Dylan. -szoltam az utolsó srác után..

-Mond. -szolt vissza, ès megállt.

-Gyere vissza.-mondtam mire ő bezárta az ajtót ès odajött hozzám.

-Mi a baj?- kèrdezte meg mivel látszott rajtam, hogy valami nem okè.

-Semmi csak..-ültem le a kanapèra ahol èbredtem, ő pedig mellèm.

-Nyögd. -nevette el magát..próbált jófej lenni.

-Látszott Maxon, hogy letört, ès , gondoltam èn vagyok a terhetekre..

-Csajszi..nem. Örülünk hogy ittvagy, habár nem ismerünk, de jófej vagy , ès feldobod a napjaink amig itt vagy..

-Ennek örülök...de vele akkor mi van?- kèrdeztem kissè megkönnyebbülve.

-Semmi, dobta a csaja , majd kiheveri. -mosolygott rám.- de mesèlj magadról.

-Mit akarsz tudni?- vigyorogtam. Törökülèsbe váltottam, így szembe kerültem vele. Ő az egyik lábán ült , a másik lecsüngött a kanapèról. Egyik kezève a fejèt támasztotta. Egèszen sötèt már szinte fekete szeme csillogott.

-Ki vagy? Honnan jöttèl? Van hobbid? Esetleg kutyád vagy aranyhalad?-kèrdezte nevetve.

-Jó.. háth Kayla Clarson a nevem. Innen jön a KC nèv. Igazából senki nem szólit Kaylanak, csak KC-nek. Igazából elköltöztem otthonról mivel összevesztem az ősökkel. Nincs kutyám se más állatom, de imádom a hörcsögöket, ja ès van egy hugom akit mèg nem lattam. Kb úgy másfèl èves lehet. Mèg mielőtt megszületett elköltöztem. Volt egy kis cuki állásom nyárra. Ami alig fizetett valamit , vègül kirugtak mert az exemre boritottam a krumplipürèt. Szegèny pont abba a vendèglőbe ment randizni miközbe jártunk ahol èn dolgoztam. Szóval kirugtak. Becsődöltem ès most ide kerültem.- magyaráztam.

-Èrtem. Háth ez èrdekes.

-Komolyan ? Ennyi? Na jó most meselj te magadról , ne csak èn koptassam a szám-nevettem

-Háth Dylan vagyok. Ööm itt halkom a srácokkal mert mi menők akartunk lenni, hogy mèg 9ikbe összeköltöztünk. Ès már 3 ève boldogutjuk egymást..

-Omg!!-szoltam bele nyávogva ès elnevettük magunkat.

-Imádok focizni, de utálom a kosarat. Minden álmom 6 èves koromig az volt, hogy balettáncos legyek..

-Mivan?-böktem meg játèkosan

-Hülyülök..

-Jó..de komolyan mi akartál lenni?

-Ènekes.

-Ahh. Èn is ..-vigyorogtam

-Csinálhatnánk eggyütest.

-Aha ès ènekelnènk a Barbi Girlt-röhögtem röfögve..

Husvètot !!Szèpet ès jót. Mèg jelentkezem. *-*