Én mint Ő

Kettő

Nagyon boldog voltam. Megint szabadok lehetünk egy teljes napig. Én legalább is ezt hittem. Pedig milyen rosszul hittem. De ezt akkor meg nemtudhattam. Boldogan szaladtam Borryhoz a 8 éves testvéremhez.
- Jössz segíteni?
- Persze - mondta gúnyosan - nem fogom megint lejáratni magam egy Vadász előtt
Kösz nem, inkább kihagynám.
- Pff... És ha ott lesz Daniel? Akkor se jössz?
Daniel nevére felkapta a fejét. Persze, hiszen ő a "legjobbarátja". Ami kb olyan mintha azt mondanám hogy nekem azért vannak teheneim mert aranyosak. Ők annál sokkal többek voltak.
-Nah jó megyek. De ha nem lesz ott esüszöm megöllek.
-Okés, állok eléd.
Fogtam a kabátomat és a csizmámat majd bementem a szobámba átöltözni. A faluba nem mehetek vadász cuccba, mert a Tartományos felakasztana. De, mivel én a vadászthoz értek ebből élünk.
-Borry hozod a sajtokat?-kérdeztem óvatosan, mert még mindig morcos volt.
-Persze szerinted eddig mit csináltam?
-Honnan tudjam? Ahhj add ide és hozd a bogyót meg a nyulakat.
Azzal a kezébe nyomta őket és elvettem a sajtot. Ezzel adóztunk a Vadászoknak. Daniel és Vadász volt, ráadásul nem is akármilyen. Ő volt az egyik legjobb Vadász család tagja volt, és mivel a mi anyánk volt a nevelőjük, ezért ismerhettük őket. Amíg anyám nekik dolgozott nem kellett adózni. De azok az idők már rég lejártak.

Sziasztok!
Bocsi hogy nem írtam csak gondolkoztam hogy kéne elkezdeni a történetet. Ha tetszik nyomjatok egy vote-ot😊