Pizzás Fiú // Stydia AU [ Befejezett]

-0-

Pizzás fiú
-0-

A telefon megcsörrent, Stiles pedig már kapott is a készülék után. Nem, nem sorozatot nézett a saját telefonján azelőtt. A kezéből kicsúszott a szolgálati telefon, Stiles pedig erősen szidta a szerencséjét ha a telefon elhallgat és ő egy vevőt veszít el. Sóhajtott, mikor kihalászta a recepciós asztal alól a telefont és az még mindig hűségesen csörgött. Akkor ma sem öl meg a főnök,  lélegzett fel egy kicsit, Legalábbis ma.
Stiles két napja dolgozott már a pizzériában. Először, mint kihordó fiú akarták alkalmazni, de amikor azt látták, hogy tíz pizza felemelése gondot okozott neki, inkább más felé irányították. Több gyakorlat kellett, ahhoz, hogy  szakácsok mellett legyen. Pincérnek meg, mondjunk csak annyit,  hogy a takarítónak fizetés emelés járt volna akkor. Ígyhát beállitották a telefon mellé, mondva hogy beszélni és rendelést felvenni mindenki tud. Hát,  azért a kivétel erősíti a szabályt.

Stiles viszont tudta magáról, hogy az emberekkel való kommunikáció sem az ő asztala, viszont már elhatározta dolgozni fog nyáron.

Stiles végre valahára felvette a telefont és idegesen beleszólt:

-Itt Marvolo pizzériája, miben segíthetek? 

-Hát nem is tudom, a telefont azért hamarabb is felvehetnéd. - szólt vissza egy lány hang

A hang gúnyos volt, Stiles mégis fellélegzett, mert lány hang volt. Végre nem hatvan éves papik telefonálnak, gondolta és zavarodottan megrázta a fejét. Összeszedte magát, tudta ha nem válaszol egyhamar a lány hang bizony el fog tűnni a vonal másik végéről.

-Öhm,  bocs, új vagyok. De mit is szeretnél rendelni?

-Szerinted?

Stiles arcán egy vigyor jelent meg. Ilyen telefonálója sem volt még. Biztos volt benne, hogy a lány a vonal túlsó végén gúnyosan mosolyog. Stiles megvakarta a nyaka tövét és hümmögött egy kis rájátszással. 

-Öhm, nem is tudom, talán  pizzát?

-Eltaláltad.

Stiles felhúzta a szemöldökét, amikor egy halk kuncogást hallott a vonal túlsó végéről. A lány csilingelő hangon nevetett. Elkapta az asztal előtt elhaladó főnöke rosszálló pillantását és letörölte a vigyort az arcáról. Még azt gondolja felszedek valakit. Nem tudja még, hogy nekem nincs esélyem ilyesmire? Megköszörülte a torkát és a hangját komolyra változtatta.

-Akkor, hogy ezt is letudtuk, milyen pizzát adhatok?

Egy hümmögés a lánytól megént mosolyt csalt az arcára. Stiles erősen a füléhez szorította a telefont, nehogy egy hangot is elmulasszon, nemcsak a munkája miatt, hanem mert a lány hangja gyönyörű és lágy volt, a fülét cirógatta.

-Legyen rajta minden, de főleg pepperoni.

Stiles ráncolta a szemöldökét, végignézett a rendelhető pizzák  listáján és belezavarodott a hozzávalókat böngészve. A lány hibájának tulajdonitotta ezt. Most hogyan figyeljek oda bármire is ha a lány ilyen édes hangon duruzsol a fülembe?

-Szóval egy peperonis pizza? 

Egy nevetés jött a vonal túloldaláról, Stiles pedig erősen zavarba kezdett jönni a lány nevetésétől.

-Te vagy a Pizzás fiú, te kellene tudd.  - vágta rá komoly hangsúllyal a lány, a gúnyolódás viszont még mindig mint hívatlan vendég volt jelen a hangjában

Pizzás fiú ? Volt már elég sok becenevem,  de ilyen még soha. Stilesnak viszont tetszett a név. Fojtva telefonba nevetett, nehogy más is meghallja, főleg nem a főnöke. Azért annyira mégsem akarta beleélni magát a lány becézősdijébe, hiszen ebből semmi komoly nem születhet. A lány csak pizzát szeretne, Stiles meg a lány szerint aranyosan ügyetlen. Éppen ezért nem gondolta egyikük sem, hogy ebből lehet több is, mint egyszerű telefonos rendelés.

Néhány szarkaztikus hozzászólás után megállapodtak egy pepperonis pizzában, Stiles pedig jegyzetelt.

-Te is fogod kihozni? - kérdezte a lány ártatlanul

Ha elbirnék tíz pizzát,  igen. De így... Nem tervezte megemlíteni a tökéletes fizikai erőnlétét, érje csak be a lány a humorával. Zavartan kopogtatta a golyóstollat az asztalon.

-Nem. - válaszolta kisvártatva Stiles - Az más feladata.

A vonal túlsó végéről egy sóhaj jött, a fiú pedig már várta a 'szívmelengető' szavakat a lánytól.

-Hála az égnek. Legalább még ma fogok enni.

Au. Ez fájt., fogta a fejét a fiú, de közben röhögni volt kedve. Ennek a csajnak élesebb a nyelve mint az üveg amiben tegnap megvágtam magam, állapította meg. Jobban belegondolva azonban még több hasonlóságot talált az üvegdarabok és a lány között. Mindkettő váratlanul jött és éles volt. Stiles érezte, hogy égni kezd az arca, a lány egy az egyben kijelentette, hogy ügyetlen. Mindig is tudta, persze, csak nem szerette ha az orrára kötik. Éppen meg akarta kérdezni, hogy szeretne-e még valamit, amikor a lány hangja újra felcsendült a telefonban.

-De azért köszi, Pizzás fiú.

A lány letette a telefont és Stiles szó nélkül maradt.

Author's note: sokat agyaltam azon, hogy ezt a történetet az Igaz Történet kategóriába rakjam, mert nekem volt pár érdekes beszélgetésem azzal akitől pizzát rendeltem, de egyik sem volt pont ilyen szóval naaa :)) ezt a történetet ajánlom whovianrainbowgirl-nek és CaufieldLana2-nak, akikről tudom, hogy elvetemült Stydiások. Remélem tetszeni fog, első TW történetem, szóval legyetek hozzám kegyesek :D