A Balatoni Láz

Bocsánatkérő csokor 22.rész

Hű zavaros volt az éjszakám. Csak forgolódtam és egyszerűen nem jött álom a szememre.Elgondolkoztam azon amit Tom mondott.Hát ezek szerint ma is beszélni fog velem addig míg nem bocsájtok meg neki.Az igazság az, hogy nem vagyok az a típusú lány akinek kell egy örökkévalóság, hogy megbocsájtson.Már a tegnap mikor felhívott megbocsájtottam neki, de nem mondtam meg.Az jó, hogy azt hiszi, hogy még mindig haragszom rá, mert így megtudhatóm, hogy ő milyen srác is valójában, hogy  mire képes azért, hogy megbocsájtsak neki és, hogy igenis fontos vagyok számára.Átöltöztem majd kinyitottam az ajtót, hogy lemenjek reggelizni, de az ajtóban egy gyönyörű fehér  rózsacsokor állt.Rajta volt egy kis cetli is amin csupán ennyi állt:
"Fogadd bocsánatkérésem."
Alatta egy kis aláírás árválkodott:
"Tom"
Elmosolyogtam magam, mert nehéz ezt így kimondani, de örültem és igen erre vágytam.Nem feltétlenül virágra, de akármilyen más apróságnak  is örültem volna hiszen egy lánynak nem a legfőbb vágya, hogy telefonban közöljenek vele bármi komolyat.Ezt úgy illik ahogy Tom tette és nagyon becsülöm az udvariasságát.Végül lementem és reggeliztem.Miután reggeliztem összefutottam Beával.

-Na hívott Tom?

-Ja igen.Amúgy nem kellett volna  leadnod neki a számom. -mondtam

-Kérte.Amúgy sikerült neki megbékitenie? -kérdezte Bea

-Igen, egy csokor rózsával. -mondtam mosolyogva

-Ötletes. -mosolygott Bea is

-Persze, nagyon.Főleg, hogy kidobtam.

-Mi? Te meghülyültél? -kérdezte Bea

-Nem csak bejött az egyik recepciós és mondta, hogy tilos virágot tartani a szobában, mert "szemetel".

-Úristen. Könyörgöm a rózsa nem szemetel de mindegy hülye aki kitalálta.

-Hát ja.
Mindketten csendesen ültünk az ágy szélén és a saját gondolatainkkal küszködtünk.A mély csendben egy halk kopogás hallatszott.Elmentem, hogy nyissam ki, de egy csalódott fiatalember állt az ajtó előtt.

-Szandi csalódtam benned. -mondta Tom köszönés nélkül

-Miért?

-Még te kérded, hogy miért? Szerintem nem én kaptam egy gyönyörű csokor rózsát ami kint landol a kuka mellett.

-Tom én nem akartam kidobni és nem is én dobtam ki. -mondtam szomorúan

-Akkor ki? -kérdezte

-Hát bejött az egyik recepciós és mondta, hogy tilos virágot tartani a szobába, mert szemetel és ő dobta ki.

-Aha értem, de ezért ma sütizni  jössz velem. -mondta vigyorogva Tom

-Nem lehet már programom van valakivel és összetörném a szívét.
-Na persze Szandi és az én szívemet összetörheted? -kérdezte

-Nem, de mondtam a szüleimnek, hogy nem randizok senkivel.

-Szandi, ez nem randi. -mondta mosolyogva

-Jó na 20:00 -kor találkozunk a parton.

-Na látod ez a beszéd. -felelte virulva Tom

-Na majd este találkozunk. Szia.

-Szia baby.

-Hülye. -becsaptam az ajtót...