Hiányozni Fogsz

1. rész

Ma van az első iskolai nap, igaz, hogy tulajdonképpen a második (az évnyitó miatt), de nekem az első. Reggel mivel meleg volt egy magasderekú rövidnadrágot vettem fel egy mintás rövid haspolóval és egy vékonyka kardigánnal. Nyáron egyik idióta osztálytársammal sem találkoztam, csak Viloval, hiszen ő a legjobb barátnőm. Amint beléptem a suliba észrevettem az új évfolyamtársaimat, akik gondolom nyelvisek vagy b-sek. 9.a-s vagyok, ami azt jelenti, hogy 8 osztályos gimibe jártam/járok. Ahogy végig mentem a folyóson éreztem a sok rám szegeződő pillantást és, ahogy összesúgnak mögöttem. Az egész iskola tudja, azt amit Ben terjeszt, ezmiatt mindenki úgy ismer csak, hogy a kurva vagy a ribanc. Egyedül még az új évfolyamtársaim nem tudják, de biztos vagyok benne, hogy nem sokára eljut hozzájuk is a hír. Az osztály előtt kihúztam a fülhallgatóm és bementem a terembe. Levágtam magam az utolsó sor ablak melletti padjába és elővettem Leiner Laurától a Bábelt, majd olvasni kezdtem. Még olvasás közben is hallottam, ahogy az osztálytársaim rólam beszélnek. Nem sokkal később azt vettem észre, hogy valaki áll a padom felett. Hát hogy a viharba ne lehetne màs, mint Ben.
-Na mizu, milyen a szüneted?... Várj kitalálom minden második pasival lefeküdtél, és ott kéredted magadat. Vagy talán az ilyen ribancok, mint te nem ezt szokták csinálni?-röhögött az arcomba, majd mindeki vele együtt nevetett.
-Haggyál már békén te seggfej!-mondtam neki még viszonylag nyugodtan.
-Nem tetszik, amit mondtam, hee? Pedig nincs mit tagadnod, tudjuk az igazságot.-röhögött megint. Éreztem ahogy a könnyek mindjárt kiömlenek a szememből, de erősnek kell látszanom, ezért hirtelen felálltam és felpofoztam Benet. Pechemre az osztályfőnököm, az a vén szipirtyó épp ekkor lépett be.
-Tina azonnal az igazgatóiba!!!! Hihetetlen, hogy már az első napon is muszály valami gondot okoznod!!!-mondta idegesen.
-Igenis.-válaszoltam és kiléptem a folyósóra és az igazgatói felé vettem az irányt. Nem ez volt az első ilyen alkolom, de most valami sírásra kényszerített. Míg odaértem az igazgatóhoz folyamatosan folytak a könnyeim, majd mielőtt elkanyarodtam az irodája felé megtöröltem a szemeimet és visszaraktam az elfolyt szempillaspirált. Az iroda előtt megpillantottam valakit, aki láthatólag arra várt, hogy bemenjen.
*De jó még várnom is kell* gondoltam magamban...