6. rész

5.9K 286 2
                                    

Apa. APA volt az egy idegen nővel, akit nem is ismertem. Nem tudtam, mit kezdeni a helyzettel, de előérzetem volt. Mi van ha apa megcsalja anyát? És ha most is az a nő áll itt előttem, aki valószínűleg szét fogja szakítani a családom? Ezen gondolatok hatására a szemem megtelt könnyel és pár könnycsepp is lefolyt az arcomon, amit Kornél is észrevett.
-Mi a baj, babe?-kérdezte kicsit szomorúbb arccal, majd letörölte a könnyeimet.
-Semmi... Figyu most gyors elmegyek mosdóba, addig kérjél popcorn! Itt a pénz, és kérlek ebből fizesd!-utasítottam, miután észrevettem, hogy apa is a mosdó felé tart.
-Oké, de nem lesz semmi bajod tuti?-kérdezte.
-Nem, ígérem.-mondtam, majd megszorítottam a kezét. A mosdó fele vettem az irányt és elég hamar be is értem apát.
-Szia Apu! Te hogyhogy itt?-kérdeztem, mintha mi sem történt volna.
-Szia Kincsem! Hát ööö.... Az egyik munkatársammal jöttem... Tudod... A Péterrel.-mondta meglepetten és ilyedten.
-Ahha perszee tudom...-válaszoltam.
-És neked nem kéne iskolába lenned?-kérdezte.
-De csak mivel első nap hamarabb elengedtek.-mondtam neki egyszerűen. Az ilyesmi hazugságokban profi voltam, egyaránt a kitalálásában és mások lebuktatásában. Nagyon fájt, hogy még hazudott is, de erősnek kellett lennem és a film után robbantani a bombát.
-Hát jó, akkor én megyek is.-mondtam, majd visszamentem Kornélhoz, aki már a megvásárolt popcornnal és colával állt a bejáratnál.

-Na minden rendben van?-kérdezte.
-Persze, köszi.-mondtam neki, majd egy puszit nyomtam az arcára és most jöttem rá, hogy milyen rohadt magas.
-Szívesen, bármikor.-válaszolt.
-Akkor menjünk, gyere!-mondtam neki.
-Jó.-majd elindultunk, megmutattuk a jegyeket és bementünk a teremben és leültünk a helyünkre.
-Tök jó helyen ülünk, nem?-kérdezte Kornél.
-Persze.-mondtam, majd pásztáztam tovább a környéket könnyes szemmel és megláttam őket....
Pont az előttünk levő sorba ültek le, majd elkezdödött a film. Kornél látta, hoyg megint könnyes a szemem, ezért megfogta a kezem.
-Nem tudom, hogy mi történt, de nyugi én itt vagyok veled.-mondta, majd megpuszilt, én meg elpirultam.
-Tudom, köszönöm.-néztem rá hálásan, majd vége lett a reklámnak és tényleg kezdődött a film, ami teljesen kizökkentett és elfeledkeztem a problémáimról. Szét röhögtem magam végig, majd egyszer ennek is vége lett...mármint a filmnek...

Hiányozni FogszDonde viven las historias. Descúbrelo ahora