Hiányozni Fogsz

2. Rèsz

-Szia-köszöntem neki, majd leültem az egyik székre.
-Helo, Kornél vagyok-mondta.
-Tina. Te amúgy új vagy, mert még nem láttalak?-kérdeztem tőle.
-Aha, most kezdem a 10.-et. Te hányadikos vagy?-kérdezte.
-9.a.-válaszoltam.
-Az jó.-mondta.
-Figyu sztem jobban jársz, hogyha nem nagyon beszélgetsz velem, mert akk neked se lesz életed.-mondtam neki.
-Mert? De mi van ha én szeretnélek megismerni és beszélni veled?-kérdezte, majd elmondtam neki a sztorit.
-Ooo sajnálom.-mondta egy kicsit komolyabb arccal, majd magához húzott és pont ekkor nyílt az igazgató ajtaja.
-Fiam, gyere be!-szólt ki az igazgató, majd kornél bement.
Éppen azon gondolkodtam, hogy milyen helyes ez a Kornél gyerek, amikor nyílt az igazgató ajtaja megint és kilépett rajta ő.
-Majd még találkozunk!-kacsintott rám és elment.
-Jaajjj már megint maga van itt, tavaly is annyi fejfájást okozott nekem...-mondta, majd betessékelt.
-Na mit művelt már megint?-kérdezte.
-Hát igazából.... Egy kicsit megneveltem Bent...-mondtam neki.
-Erre miért is volt szükség?-kérdezte.
-Elnézést, hogy ronda szavakat fogok használni....de lekurvázott.-mondtam neki.
-Oooo-mondta meghökkenve.
-Hat igen.-mondtam neki.
-Ez esetben jól tette. A nap további részében ha nem szeretne itt maradni nyugodtan hazamehet.-válaszolt.
-Köszönöm szépen! Viszlát!-köszöntem el, majd kilibbentem az ajtón és egyenesen az osztály felé mentem. Amilyen gyorsan csak tudtam összeszedtem a cuccaim és kimentem a suliból is egyenesen haza. Otthon mivel egyedül voltam felléptem facere és láttam, hogy van egy ismerősnek jelölésem és egy új üzenetem....