2.rész

38 3 0
                                    

-Ádám hol a telefonom?-nézett rám félve.
Még szélesebben elmosolyodtam és lenéztem.
-Ne!-esett le neki-Neee!

-Dede-vigyorogtam gonoszul.
-Add vissza!
-Vedd el!
-Ahjj! Nemáár..-meglepődtem mert közelebb lépett-Tényleg nem adod vissza?-itt egy kicsit meginogtam,de a válasz nem változott.
-Nem.
-Ahj..-és ekkor benyúlt az alsómba a telefonját keresve. Csakhogy amit elsőre megfogott,az nem a telefonja volt,de kezdett olyan keménységű lenni. Megtalálta a telefonját,de abban a pillanatban letámadtam egy csókkal.
-Eressz!-lökött el magától,azzal elvonult a fürdőbe.
Ezt lehet hogy elbasztam,de istenem olyan jó érzés volt. Bebújtam az ágyba és inkább megpróbáltam aludni. Egy idő után ő is visszajött. Amikor úgy véltem,hogy elaludt,megfordultam és átöleltem.
-Ne haragudj!-suttogtam.
Reggel úgy ébredtem,hogy Panna engem nézett.
-Felkeltettelek?
-Nem..
-Nem vagy beszédes kedvedben?
-Csak...nem haragszol?-kérdeztem félve.
-Nem,átgondoltam a dolgokat.
-És mire jutottál?-ásítottam.
-Hogy én is ilyen lennék,ha valaki hosszu távon úgy viselkedne velem,mint ahogy én veled.
-Akkor nincs harag?
-Nincs..és ha gondolod..focizhatunk is.
Wow! Ez nála nagy előrelépés.
-Rendben-pattantam a szekrényemhez.
-Nem úgy értettem,hogy most rögtön.
-Miért,most nem érsz rá?
-Hát..nem jó mondjuk,olyan 2 óra múlva?
-Addigra lehet,hogy meggondolod magad.
-Nem fogom.
-Én meg nem kockáztatok,öltözz.
-Oké..-megfordultam.
Ráparancsoltam,és azt tette amit mondtam. Ez így nem jó. Sóhajtottam.
-Figyelj..Nem parancsolhatok neked. Ha tényleg nem a..-közbevágott.
-De! Megyek! Semmi baj-mosolygott kedvesen,és már ment is öltözni.
-Túl kedves vagy hozzám,nem érdemlem meg-mondtam neki,amikor visszajött.
-Én csak..
-Örülök ennek..-mosolyogtam le a földre.
Gyorsan átvettem a pólómat és mehettünk is.
-Milyen pozíciót szoktál játszani?
-Támadó
-Oké,akkor mivel csak ketten vagyunk,rúgj kapura.
-Oké
Elhelyezkedtem a kapuba,várva a lövését.
-Ne fogd vissza magad-vigyorogtam.
-Nem fogom-viszonozta.
És rárúgta. Majdnem bement. Hajszálon múlt.
-A kövi bemegy-ígérte.
Ekkor a kapufáról rápattant a fejemre,majd onnan a kapoba.
-Jajj jol vagy?
-Persze-mosolyogtam a fejemet fogva-Szép volt.
-Köszi.. Ne cseréljünk?
-Cserélhetünk.
Felkészültem a rúgásra,a sarokba célozva.
-Te se fogd vissza magad.
Célzás,rúg,gól.
-Nem fogom-mondtam mosolyogva.
-Még egyszer.
Lőttem vagy 6-7 gólt,mire kivédte.
-Háh!
-Nyugi pöttöm-röhögtem el magam.
-Mit mondtál?-kérdezte elképedve.
-Pöttöm Panna-vigyorogtam elégedetten.
-Hahh-elkezdett futni. Felém.
Ugrott és leterített.
-Na most ki a pöttöm?-húzta fel az orrát elégedetten.
Megsimítottam az arcát és fordítottam az álláson. Fölé kerekedtem. Most ő volt alul.
-Még mindig te,Panna-hajoltam hozzá lejjebb,hogy a könyököm leérjen a földre. Félre nézett. Gondolom érezte,hogy túl közel vagyok és keményedik a csípőjén a gatyám.
-Leszállsz rólam-kérdezte zavartan.
-Nem-nyomtam puszit a szájára.
-Nehéz vagy..-ebből a szögből beláttam a pólójába.
-Hát még lehetek alattad is vagy fölötted-mutattam meg perverz oldalamat.
-Hmm..nincs túl sok választásom mi?
-Nincs-próbáltam meg csalódottan. Elhúzódott-Mi a baj?
-Én..én ezt nem akarom..-mocorgott.
-Értem-ültem fel,őt is felhúzva-Ne haragudj-öleltem át. Viszonozta.
-Nem baj ha most bemegyek?
-Nem-néztem rá csalódottan.
Miért van az hogy ha végre haladunk egy kicsit,mindig bekattan és antiszociálist játszik? Kezdhetem újra az egészet.. Egyszer csak sikerül megfejtenem ezt a csajt..és úgy alpból a lányokat. Még egy kicsit rúgdostam az üres kapura,azán visszakocogtam a házba és előszedtem valamit a hűtőböl. Ugyanis ma még nem ettem. Észrevettem egy dobozt,rajta egy cetlivel. Jó étvágyat Ádi! Mivel érdemeltem ki,hogy reggelit csináljon nekem? Nem tudom felfogni,hogy miért ilyen kedves. Valamikor délután lejöttek a haverok is,de csak Pannát hívták focizni. Amikor visszajött,kirohantam,hogy elérjem őket,mert beszélnünk kellett.
-Hé! Várjatok!
-Cső Ádi!
-Sziasztok,beszélnünk kell.
-Mondjad.
Elmeséltem nekik,mi történt Pannával.
-És mit akarsz,mit csináljunk?
-Derítsétek ki,hogy miért nem hagyja hogy megközelítsem egy bizonyos határok után.
-Hát..az a helyzet,hpgy nekünk már elmondta..
-ÉS MIÉRT NEM MONDTAD EL?
-Mert megkért rá.
-Oké,értem..de nekem fontos lenne..
-Miért?-kérdezte felvont szemöldökkel. Mindenki felém fordult.
-Most komolyan magyarázkodnom kell nektek?-röhögtem hitetlenkedve.
-Ha azt akarod hogy válaszoljunk akkor igen.
-Jó-vakartam meg a fejem-lehet hogy beleszerettem..
-Tyűű..
-Most hogy tudjátok válaszoltok végre-türelmetlenkedtem.
-Panna fél hogy belédszeret.

Megfejtem!Where stories live. Discover now