4. Fejezet //Haza akarok menni!//

124 9 0
                                    

Sóhajtva néztem le. Azt hittem legalább nevetni fog a lány a viccemen..
-Hagyjuk egyenlőre szerintem..-mondta Chara rám nézve.
-Rendben...
Toriel kilépett a konyhából egy pitével a kezében.-Üljetek le, gyermekeim!-mosolygott ránk. Kicsit boldogtalanul, de leültem, Chara pedig mellém. Toriel felszelte a pitét majd a a szeleteket tányérokra rakva kiosztotta hármunknak.-Jó étvágyat.-mosolygott Tori.
Elkezdtünk enni, de én alig ettem. Majdnem egyfolytában azon járt az eszem, hogy mit értett azon a szón Betty, hogy "teremtettek"?
-Miko, minden rendben?-térdelt le mellém Toriel.
-I..igen..-válaszoltam lehajtott fejjel.
-Naa, látom valami baj van. Gyere csak. Lehet egy alvás jót tesz.-fogta meg kezemet, felkeltem az asztaltól és elmentem vele, végül egy ajtó előtt álltunk meg.
-Ez lesz Chara-é és a tied.-mondta nekem.-Érezd magad otthon.-mosolygott rám majd bementem a szobába. Lefeküdtem aludni.Eközben Chara összebarátkozott Betty-vel. 2-3 óra elteltével felkeltem és a nappaliba léptem. Láttam, hogy Chara elbeszélgetett a lánnyal.
-És akkor csak felrobbant az egész süti!-nevetett Chara. Betty is nevetett vele.
-Az szép lehetett!-nevetett tovább a lány.
Valami mintha összeszorította volna a szívemet úgy rohantam le a lépcsőkön.-Mi történik velem.. Mi ez az érzés..?-gondoltam magamban megkönnyezve.-Mért fáj ennyire?..-beszéltem magamban.
Toriel lejött a lépcsőn.-Mi baj, gyermekem?-ült le mellém.
-Semmi...-húztam fel lábaimat.-Csak...Chara és Betty...Olyan jól elvannak.
-Mért nem mész fel és csatlakozol?-mosolygott.
-Nem merek... Félek, hogy csak elrontom majd a hangulatot...
-Miko, kérlek. Itt lent nem lehetsz mellesleg...-fogta meg a kezemet és felvitt Chara-ékhoz.-Gyerekek..Hadd csatlakozzon a beszélgetéshez Miko is.-ültetett le közéjük.
-Rendben, anya.-mondta Betty.-Na szóval. Elkezdett nekem magyarázni. De én úgy beoltottam, hogy csak láng--
-...Miről beszélgettek..?-szólaltam meg.
-Chara a bátyjáról mesél.-mosolygott rám a lány.
-De...Neki nincs is bátyja...
-Na jól van. Chara, most van bátyád vagy nincs?
-N..nekem van!-mondta összezavarodottan.
-...Nekem ezt nem említetted... És még sosem láttam..
-Ö..öhm..-akadt el Chara szava.
Lehajtott fejjel bambultam lefele. Hazudnak nekem. Megszoktam..De ez új volt, hogy Chara hazudott nekem.
-Biztos csak összezavarodott.-mondta Betty.
-I..igen!
Továbbra is a földet bámultam.
-Chara...-Mo-mondja..
-Haza akarok menni...
-De ez az otthonunk.-Nézett a lány rám.
-Haza akarok menni! Én itt nem bírom! Olyan jól elvagy Betty-vel, hogy szinte engem elfelejtettél!-leszaladtam a pincébe majd végig szaladtam a folyosón. Toriel ott volt a folyosó végén.
-T..Toriel..?
-Tűnj el, gyermekem..Elpusztítom ezt az átjárót..
-Kérlek ne! Haza akarok menni!
-De hát ez az otthonod.
-Haza akarok menni! Nem érdekel, hogy megengeded-e vagy sem! Én most rögtön haza megyek!
-Gyermekem...Asgore...Asgore megöl téged..!
-Nem érdekel!
-Hát akkor...Támadj, vagy fuss el..!-jelentek meg tűzgolyók.

--------------------------------------------------------------------------------
hoI!!!Itt is lennék a My-Tale folytatásával. Sajnálom, hogy eddig kellett várni, de nem volt ihletem :'DNa de, remélem tetszett ez a rész :)Mostantól próbálok minél hosszabbat, minél bővebb sztorikat írni. :)
Boi!!!!!!!~

My-TaleOnde histórias criam vida. Descubra agora