Forró Nyár

Délután

Reggel egy éles hangra keltem fel. Ajj... Ki hív ilyen korán?
Anya? Elhúztam a zöld csíkot így fogadtam a hívást.

Anya: Szia kicsim!
Én: Szia! Mi újság a munka ügyben?

Anya egész nap dolgozik. Késő este jön haza, és már 8-kor a munkahelyén van! Nagyon fáradt... De most különösen meglepett, hogy hívott!

Anya: Minden rendben van hála az égnek! Mit csinálsz ma Szívem?
Én: Találkozom a téren az egyik haverommal.
Anya: Rendben. Csak szólni akartam, hogy a hétvégén sem leszek otthon dolgoznom kell!
Én: Oké jó munkát! Majd kitalálunk valamit!
Anya: Oké Drágám. Szia
Én: szia

Lementem reggelizni majd feljöttem, hogy elkészüljek a találkozómra. 15 percen keresztül álltam a szekrényem elött mert nem tudtam mit vegyek fel. Végül felvettem egy korall szinű sortot és egy fehér trikót és elővettem egy narancs sárga fátylas köpenyt. Smink gyanánt használtam fekete szemceruzát és némi alapozót. Felkaptam a táskám és elindultam. Mikor a térre értem egyből megláttam Bálintot!
Egy fekete póló voltrajta és egy egyszerű rövid nadrág. A fekete kicsit merész volt a melegben.
- Szia!- a hangjában kis meglepettséget hallottam.
- Szia! - elképzelni se tudtam, hogy most mi fog történni de hagytam , hogy majd úgy is lesz valahogy.
- Sétálunk?- egy IGEN-t bólintottam. Séta közben néha leültünk egy-egy padra és ott beszélgettünk tovább. Bálint magáról mesélt aztán én is magamról. Az idő olyan lassan repült, hogy észre se vettük, máris 4:25 volt.
- Hát köszönöm! - mondtam
- Én köszönöm, hogy eljöttél! - egy aranyos mosoly kíséretében távozott majd eltünt a sarkon.
A buszon végig reménykedve utaztam hátha ott lesz, de közben tudtam, hogy úgy se lesz ott. Mindenesetre szerintem jó volt ez a nap!