Who owns my heart? [H.S.] |SZÜNETEL, ÁTÍRÁS ALATT|

1. rész

***

-Nee apa ne bánts kérlek!

-Mike hagyd békén õt!-kiáltotta anya.

-Elhalgass Melanie!

Azzal megütötte anyát, aki összeesett. Odarohantam hozzá, megnéztem a pulzusát. Meghalt. Anya meghalt és az apám ölte meg õt. Nem. Ez nem az apám. Ez egy szörnyeteg.

-Megölted õt!

-Meg.ne.szólalj!-tagolta szép lassan a szavakat.

Ahhoz képest hogy részeg, tisztán beszél, egyenesen jár és nem üvöltözik. Biztos az ijedtségtõl kitisztult a feje. Jobb is. Felemeli anyát és viszi fel az emeletre.

-Hova viszed?

-Fel az ágyba mert elájult és hát nem feküdhet itt a földön.-mondja ördögi vigyorral az arcán.

-De hát meghalt! Nem veszed észre??-üvöltöttem mostmár magamból kikelve.

***

-Ébredj fel Lola! Tíz perce fetrengsz és most meg kiabálsz. Rosszat álmodtál?

-Megint azt álmodtam hogy apa megölt téged.-fúrtam az arcom a nyakába és ugyanúgy sírtam mint minden reggel már egy fél éve.

-Na jó. Ebbõl elég!

-Ha?

-Elegem van.

-De mégis mibõl? Belõlem?

-Nem. Abból, hogy állandóan errõl álmodsz. Nem tudsz elszakadni a múlttól. Elmész egyetemre.

-És mégis hova fogsz beiratni félévkor?

-Akárhova. Mondjuk mehetnél a WCU-ra.

-De az nincs innen egy "kicsit" messze?

-De igen. Pont az a jó. Minél távolabb ezektõl a fájdalmas emlékektõl.

Azzal megszakadt ez a csodálatos beszélgetés mert valaki kopogott az ajtón.

-Kezdj el pakolni. Holnap mész is Washingtonba.-súgta oda nekem anya miközben ment ajtót nyitni.

-Roger!!-hallatszott anya örömteli kiáltása a nappaliból.

Roger. Ki lehet ennyire fontos hogy örömében felkiáltson? Talán egy újabb pasijelölt? Anyánál sosem lehet tudni. Lehet egy közeli barát. Vagy egy új szomszéd? Á dehogy is, annak nem örült volna ennyire.

Két órán át pakoltam össze minden cuccomat, természetesen pakolás közbe nem maradhat el a nosztalgiázás minden apróbb ékszer, kép és egyéb holmi nézegetésekor.

***

Természetesen megint elaludtam pakolás közben. Mindig mikor utazunk valahová és pakolok, olyankor nincs az az Isten hogy én ne aludjak el. Vagy ez csak a nyugtató egyik mellékhatása? Évek óta szedem a nyugtatót és körülbelül azóta is van ez a könnyen elalvás dolog nálam. De hát valamit valamiért.

Gondoltam hogy lemegyek vacsorázni mert korgott a pocakom, de hát már elmúlt hat óra és én még mindenek mellett még diétán is vagyok. Szuper.

Most üres hassal fogok lefeküdni. Hurrá.

Lemegyek a konyhába körülnézni a gyümölcsöskosárban, mert hát elvileg a gyümölcsöktõl és a zöldségektõl nem hízunk. Van ott mindenféle gyümölcs, csak én egyiket se kívánom. Bekukkantok a hûtõbe hátha anya rakott oda valamit és....lám csak lám...vajon mi van ott? Hát málna és eper minden mennyiségben! De tényleg.. Egy polc a hûtõben csak azzal van megpakolva. Anya a kedvenc gyümölcseimet "elrejtette" elõlem. De én úgyis megtaláltam. Muhaha. Most vállon veregetem magam. Én Sherlock.

***

Hajnali háromkor szól az ébresztõm mert fél ötkor van a repülõm Washingtonba.

Anya tegnap este rengeteget telefonált. Elsõ sorban is egy lakásról beszélgetett valakivel hogy akkor a megbeszéltek szerint beköltözhetek-e. Tehát õ már elõre lefoglalta mert úgy gondolta hogy biztos hogy be fogok költözni. Kis sunyi. De én így szeretem. Végül kiderült hogy már beköltözött egy fiú a sulimból. Ezután anya felhívta az igazgatót, hogy a kampuszon van-e üres szoba. Van, csak az igazgató azt mondta hogy a legtöbb szomszédos szobában fiúk laknak. Anya megkérdezte tõlem, hogy ez gond-e. Természetesen azt mondtam hogy nem baj mert be tudom zárni az ajtót.

Így már van ahol aludnom. Anya várt hajnali egyig mert ha a repülõjegyet éjszaka veszed meg akkor kedvezményesebb. Most már van egy második osztályra szóló repülõjegyem és egy szobám a kampuszon.