Június 20

123 10 0
                                    

Tegnap este értünk haza Erdélyből. Az uncsitesóm úgy döntött hogy csatlakozik hozzánk és eljön Magyarországra.
A mai nap nem volt túl érdekes. Elmondtuk Samnek hogy hol fogja tölteni az éjszakát. Bemutattuk neki a ,,démonszállót,, ami igazából minden lény számára biztosít menedéket az emberek elől. Megmutattuk az étkezőt is aminek a látványátol Sam majdnem elhányta magát. Majd csak mi ketten úgy mint ,,uncsitesó az uncsittesóval,, elkezdünk beszélgetni.

-Na és mi történt veled azóta hogy nem láttalak-Kérdezte.

-Hát.............. Fúú........... Ha pár mondatba össze akarnám foglalni akor...... Megismertem egy démon srácot akivel összejöttünk. Megcsináltuk a vérszerződést ami kb annyi mint embereknél a házzasság. De egy vadász megölte őt. Aztán bosszút fogadtam minden vadász ellen de még csak kettőt öltem meg.😰😰😏😏😏

-Ahan..... Értem........ Vagyis nem volt unalmas itt Magyarországon

Olyan arcot vágott mint aki egy gyilkost lát........ Pedig én TÖK NORMÁLIS VAGYOK........ A dühkitöréseimet leszámítva........

-És neked milyen volt Erdélybe? Nemrég voltam ott de nem volt jó mert egy vadász is ott volt-(Aki nem tudná:Zsombor)-Szóval nagyon kellett vigyáznom.

-Hát ott unalmas az élet...... Abban a kis faluban még mindig rettegnek a vámpíroktól és még mindig tartanak boszorkányégetéseket!

-Igen?! De legalább igazi boszorkányokat égettek el vagy csak egyszerű halandókat? Bár nekem mind a két variáció tetszik.......

Ezen mind a ketten nagyot nevettünk.
Eljött a vacsora idő. Most korábbra tették mert telihold van ugyebár..... Mindenki azt evett amit szeretett volna. Málna 5 dl vért ivott. Amint elnéztem megszólított.

-Megkóstolod?

-Ahan! - Belemártottam újjamat és megkóstoltam.- Ez B+!

-Tévedsz! Ez AB+! A sima B+ az sokkal édesebb!

-Tényleg! -Tudom nem szabad veszekedni egy vámpírral ilyen ügyben.......

Miután mindenki befejezte a vacsorát odajött hozzám Benjamin.

-Figyu Jana. El tudnád te intézni az unokatesódat? Nekem randim lesz!

-Ó hát persze! De megkérdezhetem hogy kivel lesz randid?

-Nem röhögsz ki?

-Nem mondjad!

- Alexával......

Ph.........Próbáltam nem nevetni...... Sikerült addig visszatartani ameddig Benjamin el nem ment........ De aztán kitört belőlem...... A földön fetrengtem a nevetéstől. De aztán rögtön lehervadt a számról a mosoly mert eszembe jutott hogy nekem kell elintézni Samet. Ez nem azt jelenti hogy megöljük vagy ilyesmi. Csak hogy én felügyelem az első átváltozását. Behívtam a szobályába ahol egy jó vastag fémajtó volt.

-Figyu én egész este itt leszek. Ha valami baj van bejövök.- Mondtam

-Rendben. Egy picit izgulok......

-Nem kell.... Le leszel láncolva!

Azzal fogtam és odatuszkoltam a falhoz ahol a láncok voltak. Egyet a nyaka köré kettőt pedig a csuklójára kötöttem.

-Ez megvéd.... Remélem...

-Mitől véd meg?

-Attól hogy kárt tegyél magadban...... Vagy másban- Mondtam azzal kiléptem a szobából és bezártam az ajtót.

Anasztázia a madaram odarepült hozzám. Borzasztó gyorsan nő már teljesen ki van fejlődve.
Mikor a hold feljött óriási üvöltést hallottam bentről és egy lánccsörgést

-Kezdődik.......- Mondta Anasztázia.

Elővettem ezüst pengéjű kardomat és beléptem a szobába. Egy három méteres vörösbundás (mivel Sam haja vörös) szörnyeteget pillantottam meg aki letépte láncait. Megmordult..... Sárga szemei pont úgy villogtak mint az enyimek. Elindult felém.... Próbáljuk meg elősször rábeszéléssel........

-Sam én vagyok....... Az unokahugod........... Ne veszítsd el önmagad!......

De a szörnyeteg csak egyre jobban morgott és egyre jobban közeledett...... Lassan jött........ Úgy látszik itt a rábeszélés nem segít......... Már pofája az én arcomat súrolta...... Kitátotta száját........ Nem tétováztam hasába szurtam az ezüst pengét..... Erre felnyüszített...... Kihúztam belőle a kardot....... Erre meghátrált..... A következő pillanatban szemén már nem az a vadállat látszott hanem az én Samem..... Az én drága unokabáttyám.....

A Vadászok VadászaWhere stories live. Discover now