My daddy the manager •Hemmings

Meeting my best friend

Találkozás a legjobb barátommal.

Reggel a szokottnál korábban keltem, ugyanis ma van a költözés napja, és a találkozóm Hazzaval, akit 1 éve nem láttam. Izgatottan másztam ki az ágyamból, és mentem a fürdőbe egy gyors zuhanyra. Sminkeltem, és felkaptam magamra egy fekete szűk nadrágot, és fehér toppot. Kifésültem hosszú hajam, majd leültem az üres szobámba telefonozni. Később Bertha, a takarító nőnk lépett be.

- Ohh, azt hittem elmentél futni -mondta.
- Ma kihagytam -néztem fel a telefonomból.

Anya halála után Bertha volt az egyetlen ember, akit nem löktem el magamtól, ugyanis tudja milyen érzés elveszteni egy anyát. Vele beszéltem meg minden problémám, és gondom. Ő volt a támaszom, a legjobb barátnőm.

- Min gondolkozol, kicsilány? -ült mellém.
- Háááát.. -húztam el a mondatot. -Rajtad -böktem ki.
- Rajtam? -lepődött meg.
- Igen -bologattam. - Azon, hogy mi lesz velem nélküled -hajtottam le a fejem.
- Hé -emelte meg fejem. - Minden rendben lesz -zárt karjaiba.
- Szeretlek -mondtam.
- Én is téged, manó -mondta.
- Nem akarlak elveszíteni -sírtam el magam a név hallatán.
- Nem fogsz, megígérem -mondta.

Ami valljuk be nagy hazugság volt. Ugyan is én elmegyek, ő meg itt marad. És ki tudja mikor jövök vissza, ha egyáltalán vissza jövök. Elengedtem, majd letöröltem könnyeim, és egy halvány mosolyt ejtettem felé.

- Gyere enni -állt fel.
- Mindjárt megyek -mondtam.

Megvártam még Bertha kiment, és elővettem a telefonom. Egyből Harry nevére mentem, és hívtam is.

- Hercegnő -hallottam meg a hangját.
- Hazza -mondtam.
- Még 10 óra és megölelhetlek -mondta.
- Még 10 óra és Megfulladok -nevettem fel.
- Hé -morogta -Ez komoly dolog -folytatta.
-Ja, persze - 10 óra múlva találkozunk -mondtam, és kinyomtam.

Féltem, hogy mi lesz, hisz 1 éve nem beszéltem Hazzaval szemtől szemben. 1 éve csak a médiából értesültem arról, hogy mi van vele, és a srácokkal. 1 éve, hogy megváltozott minden.

- Isabel -szólt fel apa -Gyere, indulunk -mondta.

Feltápaszkodtam, és utoljára körbe néztem, majd táskámmal együtt lementem apához. Felhúztam a cipőm, elbúcsúztam Berthától, és beszálltunk a kocsiba. Egészen a reptérig meg se álltunk. Kiszálltunk, és egyből becsekkoltunk, majd leültünk, és vártuk a gépet. Persze,mint mindig síri csend volt apa, és köztem. Csak a reptér nagy zaját lehetett hallani, és a társalgó emberek susmorgását. Arra eszméltem fel, hogy apa meglökte a vállam, és fel állt. Én is ugyan ezt téve indultam meg a kapu felé, ami a repülőhöz vezet. Pár perc múlva már a repülőn ültem, szerencse messze apámtól. Egy újabb 10 órás repülő út vár rám, amit utálok.

*Megérkezés*

Az utolsó 1 órában alig vártam, hogy leszálljon a gép, és találkozzak Hazzaval. Az egy év alatt nagyon sokat változtam, es gondoltam Hazz is. Persze rossz, és jó irányba egyaránt.
Mikor végre leszállt a gép, mint egy bomba úgy törtem ki a tömegből, és szememmel egy göndör fejű fiú kerestem. Megtaláltam a bongyor kis fejét, ami szintén engem kémlelt. Mikor elmosolyodott elkezdtem felé futni. Ráugorva öleltem meg, és ennek a következménye az lett, hogy egy hatalmasat estünk. A felettünk álló fiúk elkezdek röhögni. Feltápaszkodtam, és felsegítettem Hazz-t is.

- Kicsi Isabel, milyen nagy lett -szólalt fel értelmesen Niall.
- Ni drágám nem vártam tőled többet -öleltem meg.
- Persze, őt öleled meg először -nyafogott Liam.
- Liam baba -ugrottam rá röhögve.
- Zayn? -kérdeztem.
- Nem hallottad? -szólalt fel Ni.
- Mit? -kérdeztem.
- Kilépett -mondta ki Liam.
- Mi? Miért? -sokkolódtam le.
- Sziasztok srácok! -érkezett meg apa is.
- Will -üdvözölte Harry.
- Na hol vannak azok a fiatalemberek? -kérdezte apa.
- Az 1D házban -mondta Harry.